A „nyelveken szólás” néhány első századi keresztény csodálatos képességére utal. Anélkül szólaltak meg egy idegen nyelven, hogy előtte tanulták volna (Cselekedetek 10:46). Az idegen nyelven megszólalót könnyen megértette bárki, aki azt a nyelvet beszélte (Cselekedetek 2:4–8). A nyelveken szólást, más ajándékokkal együtt, Isten adta a szent szelleme által néhány első századi kereszténynek (Héberek 2:4; 1Korintusz 12:4, 30).

•  Hol és mikor szóltak először nyelveken?

•  Mi volt a nyelveken szólás célja?

•  Máig megmaradt a nyelveken szólás képessége?

•  Mikor szűnt meg a nyelveken szólás?

•  Mi a helyzet azokkal, akik ma „nyelveken szólnak”?

•  Honnan lehet tudni, kik az igaz keresztények?

 Ez a csoda Jeruzsálemben fordult elő először egy zsidó ünnepen, i. sz. 33 pünkösdjének a reggelén. Jézusnak mintegy 120 tanítványa gyűlt össze, és „mindnyájukat áthatotta a szent szellem, és különböző nyelveken kezdtek szólni” (Cselekedetek 1:15; 2:1–4). Erre az ünnepre „az ég alatt levő minden nemzetből” jöttek emberek, és „mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni” (Cselekedetek 2:5, 6).

1.   Egyértelművé tette, hogy Isten támogatja a keresztényeket. A múltban Isten csodákkal tette egyértelművé, hogy támogat hithű embereket, például Mózest (2Mózes 4:1–9, 29–31; 4Mózes 17:10). A nyelveken szólás hasonló célt szolgált. Isten ezzel bizonyította, hogy támogatja az újonnan megalakult keresztény gyülekezetet. Pál apostol ezt írta: „A nyelvek. . . nem a hívőknek jel, hanem a nem hívőknek” (1Korintusz 14:22).

2.   Képessé tette a keresztényeket arra, hogy alaposan tanúskodjanak. Akik hallották Jézus követőit pünkösdkor, ezt mondták: „a saját nyelvünkön halljuk őket beszélni Isten nagyszerű dolgairól” (Cselekedetek 2:11). A nyelveken szólás csodálatos képessége azért is fontos volt, hogy a keresztények engedelmeskedni tudjanak Jézus azon parancsának, hogy alaposan tanúskodjanak, és tegyenek tanítvánnyá „minden nemzetből való embereket” (Cselekedetek 10:42; Máté 28:19). Azok közül, akik tanúi voltak ennek a csodának, és megszívlelték az elhangzottakat, mintegy 3000-en még azon a napon tanítvánnyá váltak (Cselekedetek 2:41).

 Nem. A szent szellem ajándékaira, köztük a nyelveken szólásra, csak egy ideig volt szükség. A Biblia ezt jövendölte: „a prófétálás vagy a nyelveken szólás ajándéka. . . meg fog szűnni” (1Korintusz 13:8).

 A szent szellem ajándékait a keresztények általában az apostolok jelenlétében kapták meg, sokszor úgy, hogy az apostolok rájuk tették a kezüket (Cselekedetek 8:18; 10:44–46). Úgy tűnik, hogy azok, akik megkapták a szent szellem ajándékait az apostoloktól, nem adták őket tovább másoknak (Cselekedetek 8:5–7, 14–17). Szemléltessük ezt egy példával. Egy hivatalnok kiállíthat valakinek egy gépjárművezetői engedélyt. De ettől még a jogosítvány tulajdonosa nem lesz jogosult arra, hogy másoknak gépjárművezetői engedélyt állítson ki. Minden jel arra mutat, hogy a nyelveken szólás képessége megszűnt, miután meghaltak az apostolok, vagy azok, akik az apostoloktól kapták ezt az ajándékot.

 Nyilvánvaló, hogy a nyelveken szólás képessége körülbelül az első század végén megszűnt. Ma már senki sem állíthatja magáról, hogy Isten segítségével szól nyelveken. a

 Jézus azt mondta, hogy a tanítványait önzetlen szeretet fogja jellemezni (János 13:34, 35). Pál apostol is azt tanította, hogy a szeretet mindig is jellemezni fogja az igaz keresztényeket (1Korintusz 13:1, 8). Rámutatott, hogy Isten szelleme bizonyos tulajdonságokat fog kimunkálni a keresztényekben. Ezeket a tulajdonságokat, melyek közül kiemelkedik a szeretet, összefoglalóan a szellem gyümölcsének nevezte (Galácia 5:22, 23).