Ugrás a tartalomra

BIBLIAVERSEK MAGYARÁZATA

Róma 15:13: „Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével”

Róma 15:13: „Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével”

 „A reménységet adó Isten adjon nektek nagy örömet és békét, amiért bíztok benne, hogy így a szent szellem erejével még jobban megerősödjön a reménységetek” (Róma 15:13, Új világ fordítás).

 „Töltsön el benneteket a reménység Istene teljes örömmel és békével a hitben, hogy a Szentlélek erejével bővelkedjetek a reményben” (Róma 15:13, Katolikus fordítás).

A Róma 15:13 jelentése

 Ezekkel a szavakkal Pál apostol azt fejezte ki, hogy mennyire szeretné, ha Isten „örömet és békét” adna a hittársainak. Ezek a tulajdonságok szoros kapcsolatban állnak a szent szellem erejével, és a reménnyel, amelyet szintén Isten ad.

 Erről a reményről Isten írott Szavában, a Bibliában olvashatunk. A Róma 15:4 ezt írja: „mindazt, amit régebben megírtak [a Bibliában], az oktatásunkra írták meg, hogy kitartásunk által és az Írásokból származó vigasztalás által reménységünk legyen.” A Bibliából megtudjuk, hogy Isten azt ígéri, hogy minden problémát meg fog szüntetni, amelyet az emberek nem tudnak, például a szegénységet, az igazságtalanságot, a betegségeket és a halált (Jelenések 21:4). Isten Jézus Krisztus által fogja valóra váltani az ígéreteit, ezért teljesen biztosak lehetünk abban, hogy szebb jövő vár ránk (Róma 15:12).

 Akkor fog megerősödni a reménységünk, ha bízunk Istenben. És minél jobban megismerjük őt, annál jobban fogunk bízni benne (Ézsaiás 46:10; Titusz 1:2). Ha erős a reménységünk, akkor még a nehézségek ellenére is örömünk és békénk lesz (Róma 12:12).

 Az öröm, a béke és a remény a szent szellemmel, vagyis Isten tevékeny erejével is kapcsolatban van. a A reménnyel úgy, hogy Isten a szent szelleme által váltja valóra az ígéreteit. Az örömmel és a békével pedig úgy, hogy Isten tevékeny ereje segít, hogy jó tulajdonságaink legyenek, mint amilyen az öröm és a béke (Galácia 5:22).

A Róma 15:13 szövegkörnyezete

 A rómaiaknak írt levelet Pál azoknak a keresztényeknek írta, akik Rómában éltek. Voltak köztük zsidók és nem zsidók is. Pál apostol arra ösztönözte őket, hogy bár különböző a hátterük és a kultúrájuk, legyenek egységesek (Róma 15:6).

 Arra is emlékeztette őket, hogy Isten már réges-régen megjövendölte, hogy eljön az idő, amikor minden nemzetből való emberek egységesen fogják őt imádni. Pál négyszer is idézett a Héber iratokból b, hogy ezt alátámassza (Róma 15:9–12). A mondanivalójának a lényege ez volt: Mind a zsidók, mind a nem zsidók javukra fordíthatják, amit Jézus tett. Isten mind a két csoportnak ugyanazt a reményt adja. Ezért Pál arra buzdított mindenkit a római gyülekezetben, hogy mindegy, kinek milyen a háttere, fogadják egymást szívesen, kedvesen és szeretettel (Róma 15:7).

a Ha szeretnél többet megtudni, olvasd el a „Mi a szent szellem?” című cikket.

b A Héber iratokat Ószövetségnek is szokták nevezni.