5Mózes 8:1-20

  • Jehova áldásai (1–9.)

    • „Nemcsak kenyérrel él az ember” (3.)

  • Nem szabad megfeledkezni Jehováról (10–20.)

8  Gondosan tartsátok meg azokat a parancsokat, amelyeket ma adok nektek, hogy élhessetek,+ sokasodhassatok, bemehessetek arra a földre, mely felől Jehova megesküdött az ősapáitoknak, és birtokba vehessétek azt.+  Emlékezzetek a hosszú útra, amelyen Jehova, a ti Istenetek vándoroltatott titeket ez alatt a 40 év alatt a pusztában,+ hogy alázatosságra neveljen benneteket, próbára tegyen titeket,+ és hogy megtudja, mi van a szívetekben,+ és megtartjátok-e a parancsait, vagy sem.  Alázatosságra nevelt, és hagyott éhezni,+ majd mannával+ táplált titeket – amelyet nem ismertetek sem ti, sem az ősapáitok –, hogy tudtotokra adja, nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden kijelentéssel, amelyet Jehova mond.+  A ruhátok nem használódott el, sem a lábatok nem dagadt meg a 40 év alatt.+  Jól tudjátok, hogy úgy fegyelmezett titeket Jehova, a ti Istenetek, ahogy az ember fegyelmezi a fiát.+  Tartsátok meg Jehovának, a ti Isteneteknek a parancsait: járjatok az ő útján, és szolgáljátok* őt.  Mert Jehova, a ti Istenetek jó földre visz be titeket,+ folyók földjére,* ahol források vannak a völgyben és a hegyvidéken,  búza, árpa, szőlő, füge és gránátalma földjére,+ olívaolaj és méz földjére.+  Olyan földre, ahol bőven lesz ennivaló, és ahol nem szenvedtek hiányt semmiben sem, olyan földre, melynek a kövében vas van, és amelynek a hegyeiből rezet bányásztok. 10  Ha majd esztek és jóllaktok, dicsérjétek Jehovát, a ti Isteneteket a jó földért, melyet adott nektek.+ 11  Vigyázzatok, meg ne feledkezzetek Jehováról, a ti Istenetekről azzal, hogy nem tartjátok meg a parancsait, bírói döntéseit és rendeleteit, amelyeket ma parancsolok nektek. 12  Amikor esztek és jóllaktok,+ amikor szép házakat építetek, és azokban laktok, 13  amikor a csordáitok és a nyájaitok szaporodnak, és az ezüstötök meg az aranyotok is gyarapodik, és bőven lesz mindenetek, 14  nehogy felfuvalkodjon a szívetek,+ és elfeledkezzetek Jehováról, a ti Istenetekről. Ő hozott ki titeket Egyiptom földjéről, ahol rabszolgák voltatok,*+ 15  ő vitt át titeket a nagy és félelmetes pusztán,+ ahol mérges kígyók és skorpiók vannak, ahol szikkadt a föld, és nincs víz. Vizet fakasztott a kemény kősziklából,+ 16  a pusztában mannával+ táplált titeket – amelyet nem ismertek az ősapáitok –, hogy alázatosságra neveljen+ és próbára tegyen titeket, ami a hasznotokra válik a jövőben.+ 17  Ha azt mondanátok magatokban: »a saját hatalmammal és erőmmel szereztem a vagyonomat«+, 18  ne feledjétek, hogy Jehova, a ti Istenetek adja nektek az erőt, hogy vagyonra tegyetek szert,+ mert mind a mai napig tartja magát a szövetségéhez, az ősapáitoknak tett esküjéhez.+ 19  Figyelmeztetlek ma titeket, hogy ha elfelejtitek Jehovát, a ti Isteneteket, és más isteneket követtek, azokat szolgáljátok, és azok előtt hajoltok meg, akkor biztosan meg fogtok halni.+ 20  Úgy fogtok ti is meghalni, mint azok a nemzetek, melyeket Jehova kipusztít előletek, mert nem hallgattok Jehovának, a ti Isteneteknek a szavára.+

Lábjegyzetek

Szó szerint: „féljétek”.
Vagy: „ahol a völgyekben víz folyik”.
Szó szerint: „a rabszolgák házából”.