5Mózes 6:1-25

  • Jehovát teljes szívvel kell szeretni (1–9.)

    • „Figyelj, ó, Izrael!” (4.)

    • A szülők oktassák a gyermekeiket (6–7.)

  • Nem szabad elfeledkezni Jehováról (10–15.)

  • Nem szabad próbára tenni Jehovát (16–19.)

  • El kell mondani a történteket a következő nemzedéknek (20–25.)

6  Ezek azok a parancsolatok, rendelkezések és bírói döntések, melyeket Jehova, a ti Istenetek adott. Azért adta ezeket, hogy tanítsalak meg rájuk benneteket, hogy megtartsátok azokat a földön, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek,  és hogy mélységesen tiszteljétek* Jehovát, a ti Isteneteket, és életetek minden napján megtartsátok minden rendeletét és parancsolatát, melyet parancsolok nektek – nektek, a fiaitoknak és az unokáitoknak+ –, hogy sokáig éljetek.+  Figyelj, ó, Izrael! Gondosan tartsd meg ezeket, hogy jól menjen a sorod, és nagyon sokan legyetek a tejjel és mézzel folyó földön, ahogy Jehova, ősapáitok Istene ígérte nektek.  Figyelj, ó, Izrael! Jehova a mi Istenünk, és csak egy Jehova van.+  Szeresd Jehovát, a te Istenedet teljes szíveddel, teljes lelkeddel*+ és teljes erőddel*+.  Legyenek ezek a szavak, melyeket ma parancsolok neked, a szívedben.  Vésd ezeket a gyermekeid* elméjébe,*+ és beszélj róluk, amikor a házadban ülsz, amikor úton vagy, amikor lefekszel és amikor felkelsz.+  Kösd őket emlékeztetőként a kezedre, és legyenek pántként a homlokodon*.+  Írd fel őket a házad ajtófélfáira és a kapuidra. 10  Amikor Jehova, a te Istened bevisz téged arra a földre, mely felől megesküdött ősapáidnak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy neked adja+ – a földre, ahol nagy és szép városok vannak, melyeket nem te építettél;+ 11  házak, melyek tele vannak mindenféle jóval, amikért nem te dolgoztál; kivájt víztárolók, melyeket nem te vájtál ki; szőlők és olajfák, melyeket nem te ültettél –, te pedig eszel és jóllaksz,+ 12  akkor vigyázz, nehogy elfeledkezz Jehováról,+ aki kihozott Egyiptom földjéről, ahol rabszolga voltál*. 13  Jehovát, a te Istenedet imádd*,+ őt szolgáld,+ és az ő nevére esküdj.+ 14  Ne kövessetek más isteneket, a körülöttetek élő népek egyik istenét se,+ 15  mert Jehova, a ti Istenetek, aki köztetek van, olyan Isten, aki kizárólagos odaadást vár el.+ Máskülönben Jehovának, a ti Isteneteknek a haragja fellángol ellenetek,+ és ő kipusztít titeket a föld színéről.+ 16  Ne tegyétek próbára Jehovát, a ti Isteneteket,+ mint ahogy próbára tettétek Massánál.+ 17  Gondosan tartsátok meg Jehovának, a ti Isteneteknek a parancsolatait, emlékeztetőit és rendeleteit, melyeket parancsolt nektek. 18  Azt tegyétek, ami helyes és jó Jehova szemében, hogy jól menjen a sorotok, és bemehessetek arra a jó földre, mely felől Jehova megesküdött ősapáitoknak, és birtokba vehessétek azt+ 19  úgy, hogy elűzitek magatok elől minden ellenségeteket, ahogy megígérte Jehova.+ 20  Ha majd a jövőben a fiad megkérdezi: »Miért adta nektek Jehova, a mi Istenünk ezeket az emlékeztetőket, rendelkezéseket és bírói döntéseket?«, 21  akkor mondd a fiadnak: »A fáraó rabszolgái voltunk Egyiptomban, de Jehova kihozott minket Egyiptomból erős kézzel. 22  Jehova nagy és pusztító jeleket meg csodákat vitt véghez Egyiptomon,+ a fáraón és az egész háznépén a szemünk láttára.+ 23  Majd kihozott bennünket onnan, hogy idehozzon, és nekünk adja a földet, mely felől megesküdött ősapáinknak.+ 24  Jehova ekkor megparancsolta, hogy tegyünk eleget mindezeknek a rendeleteknek, és mélységesen tiszteljük* Jehovát, a mi Istenünket, hogy mindig jól menjen a sorunk,+ és életben maradjunk,+ ahogy ez a mai napon is van. 25  Isten igazságosnak fog tartani minket, ha gondosan megtartjuk ezeket a parancsolatokat, és engedelmeskedünk Jehovának, a mi Istenünknek, ahogyan parancsolta nekünk.+«

Lábjegyzetek

Szó szerint: „hogy féljétek”.
Vagy: „életerőddel”; „képességeiddel”.
Szó szerint: „fiaid”.
Vagy: „ismételd el ezeket a gyermekeidnek”.
Szó szerint: „a szemeid között”.
Szó szerint: „a rabszolgák házából”.
Szó szerint: „féld”.
Szó szerint: „és féljük”.