5Mózes 32:1-52

  • Mózes éneke (1–47.)

    • Jehova, a kőszikla (4.)

    • Izrael elfeledi a kőszikláját (18.)

    • „Enyém a bosszú” (35.)

    • „Örüljetek, ti nemzetek, a népével” (43.)

  • Mózes meg fog halni a Nébó-hegyen (48–52.)

32  „Figyelj, ó, ég, hadd szóljak,és hallja a föld is számnak beszédeit!   Oktatásom csepegni fog, mint az eső,szavaim harmatként hullanak majd,mint lágy eső a fűre,és zápor a növényzetre.   Én Jehova nevét hirdetem.+ Beszéljetek Istenünk nagyságáról!+   Kőszikla, cselekedete tökéletes,+hisz minden tette igazságos.+ A hűség Istene,+ aki sosem igazságtalan.+ Igazságos és egyenes ő.+   Ők cselekedtek romlottan.+ Ők nem az ő gyermekei, a hiányosság az övék.+ Csalárd és elferdült nemzedék!+   Hát így kell bánnotok Jehovával,+ó, te ostoba és esztelen nép?+ Vajon nem Atyád ő, ki létrehozott,+ki megalkotott és megszilárdított?   Emlékezz a régi időkre,gondoljatok vissza az elmúlt nemzedékek éveire. Kérdezd meg apádat, ő megmondja neked,+a véneidet, és elmondják neked.   Amikor a legfelségesebb Isten odaadta a nemzeteknek az örökségüket,+amikor szétválasztotta Ádám fiait* egymástól,+határt szabott a népeknek+Izrael fiainak a száma szerint.+   Mert Jehovának a népe lett a része,+Jákob az ő öröksége.+ 10  A puszta földjén talált rá,+kietlen, üvöltő sivatagban.+ Védelmezőn körbevette, gondját viselte,+és óvta, mint a szeme fényét.+ 11  Mint ahogy a sas, mely kirebbenti fészkét,köröz a fiókái fölött,kitárja szárnyait, felveszi őket,hordozza őket szárnytollain,+ 12  úgy Jehova egymaga vezette őt*,+nem volt vele idegen isten.+ 13  A föld magaslatain járatta,+ő pedig a mező termését ette.+ Kőszirtből mézzel táplálta,kemény kősziklából olajjal, 14  csordának vajával, nyájnak tejével,a legkiválóbb juhokkal*,básáni kosokkal, kecskebakokkal,a legjobb búzával* együtt.+ Te pedig szőlő véréből* való bort ittál. 15  Mikor Jesurun* meghízott, lázadozva rugdalózott. Meghíztál, megtestesedtél, elhájasodtál.+ Ezért elhagyta Istenét, ki alkotta őt,+és megmentésének kőszikláját megvetette. 16  Idegen istenekkel felingerelték,+utálatosságokkal bosszantották.+ 17  Démonoknak áldoztak, nem Istennek.+ Olyan isteneknek, kiket nem ismertek,újaknak, kik nemrég jöttek,olyan isteneknek, kiket ősapáitok nem ismertek. 18  Elfeledted a kősziklát,+ ki nemzett téged,és megfeledkeztél Istenről, ki világra hozott.+ 19  Mikor látta ezt Jehova, megvetette őket,+mert fiai és lányai bosszantották. 20  Ezért ezt mondta: »Elrejtem arcom előlük,+meglátom, mi lesz majd belőlük. Mert romlott nemzedék ez,+fiak, kikben nincsen hűség.+ 21  Olyasmivel ingereltek fel*, ami nem isten,+semmit érő bálványaikkal bosszantottak.+ Én is féltékennyé teszem majd őket olyasmivel, ami nem nép,+ostoba nemzettel bosszantom őket.+ 22  Mert haragom fellángol, mint a tűz,+és felégeti a sír* mélyét is,+megemészti a földet és termését,s lángba borítja a hegyek alapjait. 23  Még több csapást mérek rájuk,az összes nyilamat rájuk szórom. 24  Kimerültek lesznek az éhségtől,+magas láz és keserű pusztítás emészti meg őket.+ A vadak fogait küldöm ellenük,+és porban csúszó hüllők mérgét. 25  Kívül kard veszti el őket,+belül rémület lesz,+így lesz ifjúval és szűzzel,csecsemővel és ősz hajú emberrel.+ 26  Ezt mondhattam volna: ’Szétszórom őket,kitörlöm emléküket az emberek közül.’ 27  De tartottam az ellenség válaszától,+hogy ellenfeleik még félremagyarázzák,+és ezt mondják: ’A mi erőnk győzedelmeskedett,+nem Jehova tette mindezt.’ 28  Ez a nemzet esztelen*,kik közt nincsen értelem.+ 29  Ó, bárcsak bölcsek volnának!+ Elgondolkodnának ezen.+ Átgondolnák, mihez vezetnek a tetteik.+ 30  Egy hogyan üldözhetne 1000-et,s kettő hogyan futamíthatna meg 10 000-et?+ Hacsak kősziklájuk el nem adta őket,ha Jehova ki nem szolgáltatta őket.+ 31  Mert az ő kősziklájuk nem olyan, mint a mi kősziklánk,+ezt még ellenségeink is tudják.+ 32  Mert az ő szőlőtőjük Szodoma szőlőtőjéről való,és Gomorra teraszos földjéről.+ Szőlőszemeik mérgezett szőlőszemek,fürtjeik keserűek.+ 33  Boruk kígyóknak mérge,kobrák kegyetlen mérge. 34  Vajon nincs eltéve nálam,lepecsételve tárházamban?+ 35  Enyém a bosszú és a megtorlás+a meghatározott időben, mikor lábuk megcsúszik,+mert közel van szerencsétlenségük napja,s ami rájuk vár, hamar eljön.« 36  Mert Jehova meg fogja ítélni népét,+és megszánja* majd szolgáit,+amikor látja, hogy erejük elfogyott,és már csak a magára hagyott és a gyenge maradt meg. 37  Azt fogja mondani: »Hol vannak isteneik,+a kőszikla, akinél menedéket kerestek, 38  akik megették áldozataik zsíros részét*,s megitták italáldozataik borát?+ Keljenek csak fel, és segítsenek rajtatok! Legyenek rejtekhelyetekké. 39  Most pedig lássátok, hogy én, én vagyok az,+és nincsenek istenek rajtam kívül.+ Ölök és életet adok.+ Sebet ejtek+ és gyógyítok+,senki sem menekülhet meg a kezemből.+ 40  Mert felemelem kezemet az ég felé,és megesküszöm: ’Olyan biztos ez, mint hogy én örökké élek’:+ 41  ha megélesítem fénylő kardomat,és felkészítem kezem az ítéletre,+bosszút állok ellenfeleimen,+és megfizetek azoknak, akik gyűlölnek. 42  Vérrel részegítem nyilaimat,és a kardom húst fog enni,legyilkoltak és foglyok vérével,az ellenség vezéreinek fejével.« 43  Örüljetek, ti nemzetek, a népével,+mert megbosszulja szolgáinak vérét,+bosszút áll ellenfelein,+és megtisztítja a népe földjét*.” 44  Mózes pedig ment, és elmondta ennek az éneknek a szövegét a nép füle hallatára,+ ő és Hósea*+, Nún fia. 45  Miután Mózes elmondta mindezeket egész Izraelnek, 46  így szólt még hozzájuk: „Szívleljétek meg mindazt, amit ma figyelmeztetésül mondok nektek,+ hogy megtaníthassátok a fiaitoknak, hogy gondosan megtartsák ezt az egész törvényt.+ 47  Mert ezek nemcsak üres szavak, hanem az életeteket jelentik,+ és ezek által hosszú ideig élhettek a földön, amelyre átkeltek a Jordánon, hogy birtokba vegyétek.” 48  Jehova még ugyanezen a napon beszélt Mózessel, és ezt mondta neki: 49  „Menj fel az Abarimnak erre a hegyére,+ a Nébó-hegyre+, mely Moáb földjén van, Jerikóval szemben, és nézd meg Kánaán földjét, melyet az izraelitáknak adok birtokul.+ 50  Meghalsz majd a hegyen, amelyre felmész, és a néped mellé kerülsz,* mint ahogyan Áron, a testvéred is meghalt a Hór-hegyen,+ és a népe mellé került, 51  mert mindketten hűtlenek voltatok hozzám az izraeliták között a kádesi Meriba+ vizeinél, Cin pusztájában, és nem szenteltetek meg engem Izrael népe előtt.+ 52  Távolról látod majd azt a földet, de nem mész be arra a földre, melyet Izrael népének adok.+

Lábjegyzetek

Esetleg: „az emberiséget”.
Vagyis Jákobot.
Szó szerint: „juhok zsíros részével”.
Szó szerint: „búza veséjének zsíros részével”.
Vagy: „levéből”.
Jel.: ’becsületes’; ’egyenes’. Izrael kitüntetésnek számító címe.
Vagy: „tettek féltékennyé”.
Vagy: „seol”. Lásd: Szójegyzék.
Esetleg: „nem hallgat a tanácsra”.
Vagy: „sajnálja”.
Vagy: „legjobb áldozataikat”.
Vagy: „engesztelést szerez a népe földjéért”.
Józsué eredeti neve. Hósea a Hosája rövidített formája, melynek jelentése: ’Jah által megmentett’; ’Jah megmentette’.
Ez egy költői kifejezés, mely a halálra utal.