1Sámuel 7:1-17

  • Kirját-Jeárimba viszik a ládát (1.)

  • Sámuel arra ösztönzi a népet, hogy csak Jehovát szolgálja (2–6.)

  • Izrael győzelmet arat Micpában (7–14.)

  • Sámuel bíráskodik Izrael felett (15–17.)

7  Így hát a kirját-jeárimi emberek jöttek, és fölvitték Jehova ládáját Abinádáb házába+, a dombra. És felszentelték Eleázárt, a fiát, hogy őrizze Jehova ládáját.  Hosszú idő, összesen 20 év telt el attól a naptól fogva, hogy a láda Kirját-Jeárimba került, és Izrael egész népe Jehovához fordult segítségért*+.  Sámuel akkor így szólt Izrael egész népéhez: „Ha teljes szívetekből+ vissza akartok térni Jehovához, távolítsátok el az idegen isteneket+ és az Astóreteket+, és fordítsátok szíveteket rendíthetetlenül Jehova felé. Csak őt szolgáljátok,+ és megment titeket a filiszteusok kezétől.+  Az izraeliták ekkor megszabadultak a Baáloktól és az Astóretektől, és csak Jehovát szolgálták+.  Sámuel akkor ezt mondta: „Gyűjtsétek össze egész Izraelt Micpába+, és imádkozni fogok értetek Jehovához+.”  Összegyűltek hát Micpában, aztán vizet merítettek és kiöntötték Jehova előtt, és böjtöltek+ azon a napon. Ezt mondták: „Vétkeztünk Jehova ellen.”+ Sámuel pedig az izraeliták bírája+ lett Micpában.  Amikor a filiszteusok hallották, hogy az izraeliták összegyűltek Micpában, a filiszteusok fejedelmei+ fölvonultak Izrael ellen. Amikor az izraeliták meghallották ezt, félelem fogta el őket a filiszteusok miatt.  Az izraeliták ezért így szóltak Sámuelhez: „Továbbra is kérd Jehova Istenünket, hogy segítsen nekünk,+ és mentsen meg minket a filiszteusok kezéből!”  Sámuel ekkor fogott egy szopós bárányt, és bemutatta égőáldozatul+ Jehovának. Segítségért kiáltott Jehovához Izraelért, Jehova pedig válaszolt neki.+ 10  Mialatt Sámuel bemutatta az égőáldozatot, a filiszteusok előrenyomultak, hogy harcoljanak Izrael ellen. Jehova erre hangos mennydörgést+ idézett elő azon a napon, és összezavarta+ a filiszteusokat, és vereséget szenvedtek Izraeltől+. 11  Izrael emberei akkor kimentek Micpából, üldözőbe vették és leölték a filiszteusokat egészen a Bét-Kártól délre eső részig. 12  Sámuel pedig fogott egy követ+, és elhelyezte Micpa és Jesána között. Eben-Ézernek* nevezte el, mivel ezt mondta: „Eddig megsegített bennünket Jehova.”+ 13  A filiszteusokat tehát legyőzték, és azok nem hatoltak be újra Izrael területére.+ Jehova pedig továbbra is féken tartotta a filiszteusokat Sámuel életének minden napján.+ 14  A városok is, amelyeket a filiszteusok elvettek Izraeltől, visszakerültek Izraelhez Ekrontól Gátig. Izrael visszaszerezte a városok területét a filiszteusoktól. Béke volt Izrael és az amoriták+ között is. 15  Sámuel továbbra is Izrael bírája volt, egész életében.+ 16  Minden évben bejárta Bételt+, Gilgált+ és Micpát+, és bíráskodott Izrael felett mindezeken a helyeken. 17  De mindig visszatért Rámába+, mert ott volt a háza, és ott is bíráskodott Izrael felett. Oltárt is épített ott Jehovának.+

Lábjegyzetek

Vagy: „siránkozott”.
Jel.: ’a segítség köve’.