1Mózes 2:1-25

  • Isten megpihen a hetedik napon (1–3.)

  • Jehova Isten, az ég és a föld alkotója (4.)

  • A férfi és a nő az Éden-kertben (5–25.)

    • Isten megformálja az embert a porból (7.)

    • A tiltott fa (15–17.)

    • A nő megteremtése (18–25.)

2  Így készült el az ég és a föld, és minden, ami rajtuk van*.+  A hetedik napra Isten végzett a munkájával, és miután elvégezte minden munkáját, a hetedik napon megpihent.+  Isten megáldotta és megszentelte a hetedik napot, mivel ezen a napon pihent meg, miután elvégezte a teremtői munkáját. Megalkotott mindent, amit eltervezett.  Ez a története az ég és a föld teremtésének, amikor azok meg lettek teremtve, amely napon Jehova* Isten földet és eget alkotott.+  Ekkor még sem bokor, sem más növény nem volt a földön, mert Jehova Isten még nem bocsátott esőt a földre, és nem volt még ember, aki művelte volna a földet.  De pára szállt fel a földről, és megöntözte a föld egész felszínét.  És ekkor Jehova Isten megformálta az embert a föld porából+, és az orrába lehelte az élet leheletét+, így lett az ember élő emberré*.+  Jehova Isten ezután egy kertet hozott létre Édenben+, keleten, és odahelyezte az embert, akit megformált.+  És Jehova Isten a földön mindenféle fát ültetett, amely szemet gyönyörködtető, és eledelnek jó. Az élet fáját+ is elültette a kert közepén, valamint a jó és rossz tudásának a fáját.+ 10  Egy folyó eredt Édenből, hogy öntözze a kertet; ott elágazott, s négy főágra szakadt. 11  Az elsőnek a neve Pison; ez az, amelyik megkerüli Havila egész földjét, ahol arany található. 12  Ennek a földnek az aranya jó. Található ott bdelliumgyanta és ónixkő is. 13  A második folyónak a neve Gihon; ez az, amelyik megkerüli Kús egész földjét. 14  A harmadik folyó neve Hiddekel*+; ez az, amelyik Asszíria+ keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz+. 15  Jehova Isten pedig az embert az Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és gondozza azt.+ 16  Jehova Isten még ezt a parancsot is adta az embernek: „A kert minden fájáról ehetsz megelégedésig.+ 17  De a jó és rossz tudásának a fájáról ne egyél, mert azon a napon, amelyen eszel róla, bizony meghalsz+.” 18  Jehova Isten így folytatta: „Nem jó az embernek egyedül, alkotok neki segítőt, aki kiegészíti őt.”+ 19  És Jehova Isten megformált a földből minden mezei vadat és az ég minden repdeső teremtményét, és az emberhez vitte őket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. És minden élőlénynek* az lett a neve, amit az ember adott neki.+ 20  Az ember tehát nevet adott minden háziállatnak, az ég repdeső teremtményeinek és a föld minden mezei vadjának, de az embernek nem volt segítője, aki kiegészítené őt. 21  Jehova Isten ezért mély álmot bocsátott az emberre. Miközben az aludt, kivett egyet a bordái közül, és összezárta ott a húst. 22  Majd Jehova Isten az emberből kivett bordából nőt alkotott, és odavitte az emberhez.+ 23  Az ember ekkor ezt mondta: „Ez már végre csontomból való csont,és testemből való test. Asszonynak nevezzék,mivel a férfiból lett kivéve.”+ 24  Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez,* és egy testté lesznek.+ 25  Az ember és a felesége pedig mindketten meztelenek+ voltak, mégsem szégyellték.

Lábjegyzetek

Vagy: „azok minden seregével együtt”.
Itt szerepel először Isten személyneve, a יהוה (YHWH) név. Lásd: A4-es függ.
Vagy: „lélekké”. Héberül neʹfes, amelynek a jelentése: ’lélegző teremtmény’. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „Tigris”.
Vagy: „élő léleknek”.
Vagy: „a feleségével marad”.