Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

“Nyɛhaa Wɔkɛ Ŋmalɛ Atoa Ŋmalɛ He Wɔkwɛa”

“Nyɛhaa Wɔkɛ Ŋmalɛ Atoa Ŋmalɛ He Wɔkwɛa”

NUU ko na dɛhiɛmɔ wolo ko yɛ oketeke ni ekɛmiifã gbɛ kɛmiiya New York City lɛ mli. Sane ko ni yɔɔ dɛhiɛmɔ wolo lɛ mli lɛ kaneɔ akɛ: ‘Adesa susuma lɛ gboɔ.’ Sane nɛɛ tée nuu nɛɛ ni eji osɔfo lɛ miishɛɛ shi, ni ebɔi wolo lɛ kanemɔ. Enaa kpɛ ehe ejaakɛ no mli lɛ, ekpɛlɛɔ tsɔɔmɔ akɛ susuma lɛ gbooo lɛ nɔ, ni ejeko he ŋwane pɛŋ. Beni ekane dɛhiɛmɔ wolo lɛ, no mli lɛ eleee mɔ ni ŋma. Kɛlɛ, ena akɛ bɔ ni atsɔɔ saji amli aha lɛ ja, ni ekɛ Ŋmalɛi lɛ kpãa gbee, ni ákɛ esa akɛ ekɛ hiɛdɔɔ akase dɛhiɛmɔ wolo lɛ.

Nakai osɔfo lɛ ji George Storrs. Sane ni wɔwieɔ he nɛɛ ba mli yɛ afi 1837 lɛ mli, ni nakai afi lɛ nɔ ji be klɛŋklɛŋ ni Charles Darwin ŋma etsɔɔmɔ ko ni sɛɛ mli lɛ ebatsɔ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ he sane efɔ̃ shi. No mli lɛ, mɛi ni yɔɔ jeŋ lɛ ateŋ mɛi babaoo nyaa Nyɔŋmɔjamɔ he, ni mɛi pii heɔ amɛyeɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ. No beaŋ lɛ, mɛi babaoo kaneɔ Biblia lɛ, ni amɛbuɔ lɛ waa akɛ eyɛ hewalɛ.

Sɛɛ mli lɛ, Storrs nále akɛ Henry Grew ni jɛ Philadelphia yɛ Pennsylvania ni ŋma nakai dɛhiɛmɔ wolo lɛ. Grew tsiii ehe kɛjɛɛɛ anɔkwa sane akɛ “ŋmalɛi . . . lɛ diɛŋtsɛ gbálaa amɛhe mli” lɛ he. Grew kɛ enanemɛi lɛ kase Biblia lɛ kɛ oti akɛ amɛbaahi shi ni amɛfee amɛnii yɛ emli ŋaawoi lɛ anaa. Amɛnikasemɔ lɛ ha amɛna Ŋmalɛ mli anɔkwalei komɛi ni yɔɔ miishɛɛ.

Wolo ni Grew ŋma lɛ kanya Storrs ni epɛi Ŋmalɛi lɛ amli jogbaŋŋ kɛkwɛ nɔ ni ekɛɔ yɛ susuma lɛ he, ni ekɛ enanemɛi osɔfoi krokomɛi lɛ susu sane ni ekane lɛ he. Beni Storrs kɛ hiɛdɔɔ ekase nii afii enumɔ sɛɛ lɛ, ekpɛ eyiŋ akɛ ebaaha mɛi ale Ŋmalɛ mli anɔkwalei heei ni ena lɛ. Shishijee lɛ, eto gbɛjianɔ ni eha maŋshiɛmɔ kome Hɔgbaa ko yɛ afi 1842 lɛ mli. Shi sɛɛ mli lɛ, enu he akɛ esa akɛ eha maŋshiɛmɔ enyɔoo komɛi efata he kɛgbála saneyitso lɛ mli kɛmɔ shi. Naagbee lɛ, maŋshiɛmɔi srɔtoi ni eha yɛ saneyitso akɛ susuma lɛ gboɔ lɛ he lɛ naa yakpa ekpaa, ni no ji nɔ ni ekɛfee wolo ni gbɛi ji Six Sermons (Maŋshiɛmɔi Ekpaa) lɛ. Storrs kɛ ŋmalɛ to ŋmalɛ he bɔni afee ni ejie anɔkwalei ni yɔɔ miishɛɛ ni Kristendom tsɔɔmɔi ni wooo Nyɔŋmɔ hiɛ nyam lɛ etsimɔ nɔ lɛ akpo.

Ani Biblia lɛ Tsɔɔ akɛ Susuma lɛ Gbooo?

Biblia lɛ kɛɔ ákɛ akɛ wala ni sɛɛ efooo baajwere Yesu sɛɛnyiɛlɔi ni afɔ amɛ mu lɛ yɛ amɛnɔkwayeli lɛ hewɔ. (1 Korintobii 15:50-56) Storrs tsɔɔ mli akɛ, kɛ́ akɛ wala ni sɛɛ efooo jwereɔ anɔkwafoi lɛ, belɛ mɛi fɔji awala sɛɛ baafo. Ekaaa eyiŋ yɛ sane nɛɛ he, shi moŋ etao mli kɛjɛ Ŋmalɛi lɛ amli. Esusu Mateo 10:28 ni kɛɔ akɛ: “Nyɛshea mɔ ni nyɛɔ susuma kɛ gbɔmɔtso fɛɛ hiɛ ekpataa yɛ gehena mli lɛ gbeyei” lɛ he. No hewɔ lɛ, abaanyɛ akpata susuma hiɛ. Ewie Ezekiel 18:4 ní kɛɔ akɛ: “Susuma ni feɔ esha lɛ, lɛ nɔŋŋ eeegbo!” lɛ hu he. Kɛ́ apɛi Biblia muu lɛ fɛɛ mli akwɛ lɛ, anaa anɔkwalei ni yɔɔ miishɛɛ lɛ faŋŋ. Storrs ŋma akɛ: “Kɛ́ susumɔ ni mihiɛ yɛ sane nɛɛ he lɛ ja lɛ, belɛ Ŋmalɛi lɛ amli saji babaoo ni anuuu shishi ní kɔɔ tsɔɔmɔ ni egbɛ eshwã nɛɛ he lɛ ebafee faŋŋ, shishinumɔ diɛŋtsɛ eba he, ni enáa mɔ nɔ hewalɛ, ni asaŋ ehaa mɔ mii shɛɔ ehe.”

Ni te ŋmalɛi tamɔ Yuda 7 lɛ hu shishi lɛ? Jɛmɛ kaneɔ akɛ: “Tamɔ bɔ ni Sodoma kɛ Gomora kɛ maji ni jwere amɛhe lɛ, ni bɔ ajwamaŋ aahu tamɔ mɛnɛɛmɛi nɛɛ nɔŋŋ ni amɛyanyiɛ heloo kroko sɛɛ lɛ, kamɔ shi akɛ okadi, ni amɛnáa naanɔ la mli nyɔmɔwoo lɛ.” Ekolɛ mɛi komɛi ni kaneɔ ŋmalɛ nɛɛ baamu sane naa akɛ aapiŋ susumai ni agbe yɛ Sodom kɛ Gomora lɛ yɛ naanɔ la mli. Storrs ŋma akɛ: “Nyɛhaa wɔkɛ ŋmalɛ atoa ŋmalɛ he wɔkwɛa.” Kɛkɛ ni etsɛ́ 2 Petro 2:5, 6 ni kɛɔ akɛ: “Ni asaŋ eŋɔɔɔ blema je lɛ he ekeee lɛ, shi moŋ Noa . . . kɛkɛ yi ebaa, ni ekɛ nu afua lɛ ba mɛi ni kwa Nyɔŋmɔ lɛ aje lɛ nɔ, ni Sodoma kɛ Gomora maji lɛ hu eshã ni eha amɛtsɔ lamlu, ni ekɛ butumɔ kojo amɛ ekɛto mɛi ni baakwa Nyɔŋmɔ lɛ okadi.” Hɛɛ, aha Sodom kɛ Gomora tsɔ lamlu, akpata maji nɛɛ kɛ amɛmli bii lɛ ahiɛ kwraa.

Storrs gbála mli akɛ: “Ŋmalɛ ni yɔɔ Petro wolo lɛ mli lɛ gbálaa Yuda nɔ̃ lɛ mli. Ŋmalɛi enyɔ lɛ fɛɛ haa anaa faŋŋ Nyɔŋmɔ mlifu ni ekɛbaa efɔŋfeelɔi anɔ. . . . Fɔbuu kojomɔ ni akɛba nakai blema maji ni ji Sodom kɛ Gomora nɔ lɛ ji ‘naanɔ’ kɔkɔbɔɔ loo ‘okadi’ kɛha mɛi fɛɛ kɛyashi je lɛ baaba naagbee.” Enɛ ha Yuda wie la ni akɛkpata Sodom kɛ Gomora maji lɛ ahiɛ lɛ he akɛ eji naanɔ la lɛ. Enɛ tsakeee anɔkwale ni eji akɛ adesai asusuma lɛ gboɔ lɛ yɛ gbɛ ko kwraa nɔ.

Storrs halaaa ŋmalɛi lɛ amli nɔ ni fĩɔ esusumɔi asɛɛ ní ebaashi ekrokomɛi. Esusu nɔ̃ he ni ŋmalɛ fɛɛ ŋmalɛ wieɔ kɛ bɔ ni ekɔɔ Biblia lɛ mli saji lɛ ahe ehaa lɛ he. Kɛ́ Storrs na akɛ etamɔ nɔ ni ŋmalɛ ko teɔ shi woɔ ekrokomɛi lɛ, epɛiɔ ŋmalɛi ni eshwɛ lɛ amli kɛtaoɔ anɔkwale ni yɔɔ mli.

Russell Kase Ŋmalɛi Lɛ

Oblanyo fioo ko ní no mli lɛ eeto Biblia kaselɔi akuu ko he gbɛjianɔ yɛ Pittsburgh, Pennsylvania lɛ fata mɛi ni kɛ George Storrs babɔ lɛ ahe. Egbɛi ji Charles Taze Russell. Ŋmalɛ mli saneyitsei srɔtoi ni eŋmala he saji lɛ amli klɛŋklɛŋ nɔ̃ lɛ je kpo yɛ wolo tɛtrɛɛ ni ji Bible Examiner ni akala yɛ afi 1876 lɛ mli, ni Storrs ji mɔ ni kwɛ ni akala lɛ. Russell kpɛlɛ nɔ akɛ Biblia kaselɔi ni tsɔ ehiɛ lɛ ná enɔ hewalɛ. Sɛɛ mli beni ebatsɔ mɔ ni kwɛɔ Zion’s Watch Tower lɛ kalamɔ nɔ lɛ, ehiɛ sɔ yelikɛbuamɔ babaoo ni Storrs kɛha lɛ kɛtsɔ ŋaawoo kɛ woji ni eŋmala lɛ lɛ anɔ lɛ jogbaŋŋ.

Beni C. T. Russell ye afii 18 lɛ, eto Biblia kasemɔ klas ko he gbɛjianɔ, ni ekɛfee gbɛ ni atsɔɔ nɔ akaseɔ Biblia lɛ he okadi. Beni Russell naanyo Biblia kaselɔ ko ni atsɛ́ɔ lɛ A. H. Macmillan tsɔɔ bɔ ni amɛfeɔ nikasemɔ lɛ amɛhaa lɛ mli lɛ, ewie akɛ: “Mɔ ko teeɔ sane ko shi. Kɛkɛ lɛ, amɛsusu he. Amɛpɛiɔ ŋmalɛi fɛɛ ni kɔɔ sane ni asusuɔ he lɛ mli, ni kɛ́ amɛba gbeekpamɔ yɛ ŋmalɛi nɛɛ ahe lɛ, akɛ bɔ ni amu sane naa aha lɛ fɔ̃ɔ jara mli, ni no sɛɛ lɛ aŋmaa afɔ̃ɔ shi.”

Russell he eye akɛ, kɛ́ akɔ Biblia muu lɛ fɛɛ lɛ, esa akɛ emli saji lɛ kɛ amɛhe akpãa gbee, ni asaŋ ekɛ Nyɔŋmɔ ní ŋma lɛ nifeemɔi hu akpãa gbee. Russell nu he akɛ, kɛ́ Biblia ŋmalɛ ko shishinumɔ wa lɛ, ŋmalɛi krokomɛi lɛ baagbála mli koni eshishinumɔ afee faŋŋ.

Biblia kaselɔi ni hi shi yɛ afi 1800 afii lɛ amli ní kɛ Ŋmalɛ to ŋmalɛ he bɔni afee ni eshishinumɔ afee faŋŋ lɛ: George Storrs, Henry Grew, Charles Taze Russell, A. H. Macmillan

Eji Nifeemɔ ko ni Damɔ Ŋmalɛ Nɔ

Shi kɛlɛ, jeee Russell, Storrs, loo Grew ateŋ mɔ ko ji mɔ klɛŋklɛŋ ni ha Ŋmalɛi lɛ diɛŋtsɛ tsɔɔ amɛmli saji lɛ amli. Mɔ ni je shishi ji Yesu Kristo ní to Kristojamɔ shishi lɛ. Ekɛ ŋmalɛi srɔtoi tsu nii kɛgbála shishinumɔ diɛŋtsɛ ni ŋmalɛ ko hiɛ lɛ mli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni Farisifoi lɛ wie amɛshi ekaselɔi lɛ yɛ abele komɛi ni amɛkumɔ amɛkpe yɛ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ nɔ lɛ hewɔ lɛ, Yesu kɛ sane ni yɔɔ 1 Samuel 21:6 lɛ tsɔɔ amɛ bɔ ni esa akɛ atsu mla ni kɔɔ Hejɔɔmɔ Gbi lɛ he nii aha. Nakai sane lɛ kɔɔ hiɛmaa abolooi komɛi ni David kɛ emɛi lɛ yaye lɛ he, ni no mli lɛ jamɔŋ hiɛnyiɛlɔi lɛ le sane nɛɛ jogbaŋŋ. No sɛɛ lɛ, Yesu tsɛ́ Mla ni tsɔɔ akɛ esa akɛ osɔfoi ni jɛ Aaron weku lɛ mli lɛ pɛ aye hiɛmaa aboloo lɛ yisɛɛ. (2 Mose 29:32, 33; 3 Mose 24:9) Ni kɛlɛ, aŋmɛ David gbɛ ni amɛye abolooi lɛ. Yesu tsɛ́ Hoshea wolo lɛ yisɛɛ ni ekɛmu esane mlitsɔɔmɔ ni kɔneɔ mɔ yiŋ lɛ naa. Ewie akɛ: “Eji nyɛle nɔ ni ji: ‘Mɔbɔnalɛ mitaoɔ shi jeee afɔleŋ’ lɛ shishi kulɛ, nyɛbuŋ mɛi ni yeee fɔ lɛ afɔ.” (Mateo 12:1-8) Kwɛ ŋmalɛ ni akɛtoɔ ŋmalɛi krokomɛi ahe koni aná ehe shishinumɔ ni ja he nɔkwɛmɔnɔ ni yɔɔ miishɛɛ ni enɛ ji!

Bɔfo Paulo tsɛ́ ŋmalɛi ayisɛɛ kɛfĩ saji ni ewie lɛ asɛɛ

Yesu sɛɛnyiɛlɔi lɛ hu nyiɛ enɔkwɛmɔnɔ lɛ sɛɛ ni amɛtsɛ́ ŋmalɛi krokomɛi ayisɛɛ kɛtsɔɔ ŋmalɛ mli. Beni bɔfo Paulo tsɔɔ mɛi anii yɛ Tesalonika lɛ, “ekɛ amɛ yayiyii yɛ Ŋmalɛi lɛ ahe, ni etsɛ́ ŋmalɛi ayisɛɛ ekɛtsɔɔ amɛ faŋŋ akɛ ehi akɛ Kristo na amanehulu ni ete shi kɛjɛ gbohii ateŋ.” (Bɔfoi lɛ Asaji 17:2, 3, NW) Paulo kɛ ŋmalɛi krokomɛi tsɔɔ ŋmalɛ mli yɛ woji ni Nyɔŋmɔ mumɔ tsirɛ lɛ ni eŋmala lɛ hu amli. Ákɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, beni eŋma Hebribii lɛ, etsɛ́ ŋmalɛi srɔtoi ayisɛɛ kɛtsɔɔ akɛ Mla lɛ feɔ nii kpakpai ni baaba lɛ ahe okadi.—Hebribii 10:1-18.

Hɛɛ, no mli lɛ Kristofoi anifeemɔ nɛɛ kɛkɛ Biblia kaselɔi ni hi shi yɛ afi 1800 afii lɛ kɛ afi 1900 afii lɛ ashishijee mli lɛ tsĩɛɔ hiɛ lɛ. Akã he akɛ ŋmalɛi ni akɛtoɔ ŋmalɛi krokomɛi ahe lɛ miitsu nii yɛ Buu-Mɔɔ woji tɛtrɛbii lɛ amli. (2 Tesalonikabii 2:15) Yehowa Odasefoi kɛ shishitoo mla nɛɛ tsuɔ nii kɛ́ amɛmiitsɔɔ ŋmalɛ mli.

Susumɔ Sane He ni Awieɔ lɛ He

Kɛ́ wɔmiikase Biblia lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ wɔɔtsɔ wɔkase nɔkwɛmɔnɔ ni Yesu kɛ esɛɛnyiɛlɔi anɔkwafoi lɛ fee lɛ? Klɛŋklɛŋ lɛ, wɔbaanyɛ wɔsusu sane he ni awieɔ dani ŋmalɛ ni wɔsusuɔ he lɛ baje mli lɛ he. Mɛɛ gbɛ nɔ no baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnu ŋmalɛ ni wɔsusuɔ he lɛ shishi? Nyɛhaa wɔkɛ sane ni Yesu wie yɛ Mateo 16:28 lɛ afea he nɔkwɛmɔnɔ. Ewie akɛ: “Lɛɛlɛŋ, miikɛɛ nyɛ akɛ: Mɛi komɛi yɛ mɛi ni damɔ biɛ nɛɛ ateŋ ni amɛsaŋ amɛnaa gbele kɛyashi beyinɔ ni amɛaana gbɔmɔbi lɛ miiba yɛ emaŋtsɛyeli lɛ mli.” Mɛi komɛi baanu he akɛ Yesu wiemɔ nɛɛ baaa mli ejaakɛ ekaselɔi ni yɔɔ jɛmɛ beni wiemɔ nɛɛ jɛ enaa lɛ fɛɛ gboi dani ato Nyɔŋmɔ Maŋtsɛyeli lɛ ama shi yɛ ŋwɛi. The Interpreter’s Bible lɛ po wie ŋmalɛ nɛɛ he akɛ: “Gbalɛ lɛ baaa mli, ni Kristofoi ni ba yɛ sɛɛ mli lɛ tsɔɔ mli akɛ eji mfonirifeemɔŋ wiemɔ.”

Kɛlɛ, sane he ni awieɔ dani ŋmalɛ nɛɛ baje mli, kɛ agbɛnɛ hu ŋmalɛ nɛɛ nɔŋŋ he sane ni Marko kɛ Luka ŋmala amɛshwie shi lɛ yeɔ buaa wɔ ni wɔnuɔ ŋmalɛ lɛ shishi diɛŋtsɛ. Beni Mateo tsĩ ŋmalɛ ni wɔtsɛ́ yisɛɛ kɛtsɔ hiɛ lɛ tã lɛ, mɛni ekɛɛ kɛnyiɛ sɛɛ? Eŋma akɛ: “Ni no sɛɛ gbii ekpaa lɛ Yesu ŋɔ Petro kɛ Yakobo kɛ enyɛmi Yohane, ni ekɛ amɛ tee gɔŋ ni kwɔ ko nɔ yɛ afã. Ni esu tsake yɛ amɛhiɛ.” (Mateo 17:1, 2) Marko kɛ Luka hu kɛ nɔ ni Yesu wie yɛ Maŋtsɛyeli lɛ he lɛ tsa sane ni kɔɔ esu ni tsake lɛ he. (Marko 9:1-8; Luka 9:27-36) Yesu su ni tsake kɛ anunyam mli ni epue yɛ bɔfoi etɛ lɛ ahiɛ lɛ ha ana akɛ enine baashɛ Maŋtsɛyeli nɔ. Petro ma nɔ mi akɛ saneshishinumɔ nɛɛ ja, ejaakɛ beni ewieɔ Yesu su ni tsake ni eye he odase lɛ he lɛ, ewie “wɔ-Nuŋtsɔ Yesu Kristo hewalɛ kɛ ebaa lɛ he.”—2 Petro 1:16-18.

Ani Ohaa Biblia lɛ Diɛŋtsɛ Gbálaa Emli Ŋmalɛi lɛ Amli?

Ni kɛ́ osusu sane he ni awieɔ dani ŋmalɛ ni onuuu shishi lɛ baje mli lɛ he ní loloolo lɛ onuuu shishi hu? Ekolɛ, ebaahi akɛ okɛaato ŋmalɛi krokomɛi ahe, ni oha Biblia muu lɛ fɛɛ saneyitso lɛ ahi ojwɛŋmɔ. Wolo ko ni baanyɛ aye abua jogbaŋŋ kɛha enɛ feemɔ ji New World Translation of the Holy Scriptures ní amrɔ nɛɛ atsɔɔ fɛɛ loo efã ko shishi kɛtee wiemɔi 57 mli lɛ. Amɛteŋ babaoo yɛ ni ato ŋmalɛi srɔtoi ni akɛtaoɔ nibii amli ahe gbɛjianɔ yɛ ebaafai lɛ eko fɛɛ eko teŋ kɛjɛ ŋwɛi kɛbayi shi. Ato ŋmalɛi srɔtoi ni fa fe 125,000 ni akɛtaoɔ nibii amli ahe gbɛjianɔ yɛ New World Translation of the Holy Scriptures—With References lɛ mli. Biblia nɛɛ “Hiɛkpamɔ Wiemɔi” lɛ tsɔɔ mli akɛ: “Kɛ́ mɔ to etsui shi ni ekɛ ŋmalɛi srɔtoi ni ato he gbɛjianɔ ni akɛtaoɔ nibii amli lɛ totoo amɛhe, ni esusu shishigbɛ niŋmaai ni fata he lɛ ahe lɛ, ebaana bɔ ni woji 66 ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ kɛ amɛhe kpãa gbee ha, ni no tsɔɔ akɛ eji wolo kome ni Nyɔŋmɔ tsɔ emumɔ lɛ nɔ eha aŋma.”

Nyɛhaa wɔsusua bɔ ni ŋmalɛi srɔtoi ni ato he gbɛjianɔ ni akɛtaoɔ nibii amli lɛ kɛ nitsumɔ baanyɛ aye abua wɔ koni wɔnu ŋmalɛi lɛ ashishi lɛ he wɔkwɛa. Ŋɔɔ lɛ akɛ wɔmiisusu Abram loo Abraham yinɔsane he. Susumɔ sanebimɔ ni nyiɛ sɛɛ nɛɛ he okwɛ: Namɔ nyiɛ Abram kɛ eweku lɛ hiɛ beni amɛfã kɛtee Ur shikpɔŋ lɛ nɔ lɛ? Mose Klɛŋklɛŋ Wolo 11:31 kɛɔ akɛ: ‘Tera ŋɔ ebi Abram kɛ Lot kɛ eshaayoo Sarai, ni amɛkɛ amɛ je Ur yɛ Kaldea, ní amɛbaaya Kanaan shikpɔŋ lɛ nɔ; shi beni amɛba Haran lɛ, amɛbahi jɛi.’ Kɛ́ mɔ kane ŋmalɛ nɛɛ, ekolɛ ebaamu sane naa akɛ Tera ni ji Abram tsɛ lɛ ji mɔ ni nyiɛ amɛhiɛ kɛfã gbɛ lɛ. Shi kɛ́ okwɛ New World Translation lɛ mli lɛ, ayɛ ŋmalɛi srɔtoi 11 ni akɛtaoɔ ŋmalɛ nɛɛ mli. Naagbee ŋmalɛ ni atsĩ tã yɛ jɛmɛ lɛ ji Bɔfoi lɛ Asaji 7:2 lɛ. Jɛmɛ ji he ni Stefano kɛɛ Yudafoi ni hi shi yɛ klɛŋklɛŋ afii 100 lɛ mli lɛ akɛ: ‘Anunyam Nyɔŋmɔ lɛ jie ehe kpo etsɔɔ wɔtsɛ Abraham, beni eyɔɔ Mesopotamia, ni enáko ebahi Haran lɛ, ni ekɛɛ lɛ akɛ: Jee oshikpɔŋ lɛ nɔ kɛ oweku lɛŋ kɛya shikpɔŋ ni matsɔɔo lɛ nɔ.’ (Bɔfoi lɛ Asaji 7:2, 3) Ani Stefano wiemɔ nɛɛ teɔ shi woɔ sane ni tsɔɔ akɛ Abram shi Haran lɛ? Ekã shi faŋŋ akɛ dabi, ejaakɛ nɔ ni ewie lɛ fata Nyɔŋmɔ Wiemɔ ni jɛ mumɔŋ lɛ he.—1 Mose 12:1-3.

Belɛ, mɛni hewɔ 1 Mose 11:31 lɛ kɛɛ ‘Tera ŋɔ ebi Abram’ kɛ eweku mlibii krokomɛi lɛ kɛtee Ur lɛ? Bɔ ni ebalɛ ji akɛ, no mli lɛ Tera ji weku-nukpa. Akɛni ekpɛlɛ akɛ ekɛ Abram baaya hewɔ lɛ, atsĩ etã akɛ lɛ enyiɛ weku lɛ hiɛ kɛtee Haran. Kɛ́ wɔkɛ ŋmalɛi enyɔ nɛɛ to amɛhe lɛ, wɔbaana nɔ̃ tuuntu ni tee nɔ lɛ. No ji akɛ, Abram jɛ bulɛ mli ekɔne etsɛ yiŋ koni eshi Ur taakɛ Nyɔŋmɔ fã lɛ lɛ.

Kɛ́ wɔmiikane Ŋmalɛi lɛ, esa akɛ wɔsusu saji ni kɔɔ he lɛ kɛ agbɛnɛ hu Biblia muu lɛ fɛɛ saneyitso lɛ ahe. Awoɔ Kristofoi hewalɛ akɛ: “Nomɛi hu wɔwieɔ, jeee wiemɔi ní gbɔmɛi anilee tsɔɔ wɔkɛ wieɔ, shi moŋ wiemɔi ní Mumɔ lɛ tsɔɔ, ni wɔkɛ mumɔŋ nii toɔ mumɔŋ nii ahe.” (1 Korintobii 2:11-13) Yɛ anɔkwale mli lɛ, esa akɛ wɔbi Yehowa koni eye ebua wɔ ni wɔnu e-Wiemɔ lɛ shishi koni wɔbɔ mɔdɛŋ ‘wɔkɛ mumɔŋ nii ato mumɔŋ nii ahe’ kɛtsɔ sane ni awieɔ he dani ŋmalɛ ni wɔnuuu shishi lɛ baje mli lɛ he ní wɔɔsusu kɛ agbɛnɛ hu ŋmalɛi krokomɛi ni kɔɔ he lɛ amli ni wɔɔpɛi nɔ. Eba akɛ wɔɔya nɔ wɔtao anɔkwalei ni nɔ̃ bɛ ni yɔɔ miishɛɛ lɛ kɛtsɔ Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ kasemɔ nɔ.