Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Shi kɛya he ni ato saneyitsei lɛ anaa yɛ lɛ

Fɔlɔi, Nyɛyea Nyɛbuaa Nyɛbii lɛ Koni Amɛhemɔkɛyeli lɛ mli Awa

Fɔlɔi, Nyɛyea Nyɛbuaa Nyɛbii lɛ Koni Amɛhemɔkɛyeli lɛ mli Awa

“Oblahii kɛ oblayei . . . Hã amɛjie Yehowa gbɛ́i lɛ yi.”—LALA 148:12, 13.

LALAI: 88, 115

1, 2. (a) Mɛni ji nibii komɛi ni hãaa fɔlɔi aná lɛ mlɛo akɛ amɛbaaye amɛbua amɛbii lɛ ni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa? Mɛni esa akɛ fɔlɔi afee koni amɛye omanye yɛ enɛ feemɔ mli? (b) Mɛɛ nibii ejwɛ ahe wɔbaasusu?

NYƐMI nuu ko ni yɔɔ France lɛ kɛ eŋa wie akɛ: “Wɔheɔ Yehowa nɔ wɔyeɔ, shi no etsɔɔɔ doo akɛ wɔbii lɛ hu baahe enɔ amɛye. Hemɔkɛyeli jeee nɔ ko ni akɛfɔɔ mɔ. Dani wɔbii lɛ baaná hemɔkɛyeli lɛ, ja wɔye wɔbua amɛ fiofio.” Nyɛmi nuu ko ni jɛ Australia lɛ hu wie akɛ: “Nibii ni feemɔ wa waa kɛhã fɔlɔi lɛ ateŋ ekome ji, ni amɛbaaye abua amɛbii lɛ ni amɛná hemɔkɛyeli ni mli wa.” Ewie kɛfata he akɛ: “Ekolɛ obaasusu akɛ ohã sane ko ni obi lɛ bi bo lɛ hetoo jogbaŋŋ ni enu shishi. Shi ebaafee bo naakpɛɛ akɛ ebaasaa ebi bo nakai sane lɛ nɔŋŋ be kroko!” Be ni gbekɛbii daraa lɛ, ehe baahia ni atsɔɔ amɛ nibii hei, loo agbala nibii ni amɛle momo lɛ amli ekoŋŋ ahã amɛ. Esa akɛ fɔlɔi atsɔ gbɛi srɔtoi anɔ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ nii koni bii lɛ asumɔ Yehowa.

2 Fɔlɔi, ani bei komɛi lɛ nyɛnuɔ he akɛ nyɛnyɛŋ nyɛtsɔɔ nyɛbii lɛ anii jogbaŋŋ koni amɛbasumɔ Yehowa ni amɛya nɔ amɛsɔmɔ lɛ kɛ́ amɛdara? Eji nyɛ diɛŋtsɛ nyɛnilee nyɛkɛbaatsu sɔ̃ nɛɛ he nii kulɛ, nyɛnyɛŋ nyɛye omanye lɛɛlɛŋ! (Yer. 10:23) Shi kɛ́ nyɛkɛ nyɛhiɛ fɔ̃ Nyɔŋmɔ nɔ kɛhã gbɛtsɔɔmɔ lɛ, nyɛbaaye omanye. Hã wɔsusu nibii ejwɛ komɛi ni baanyɛ aye abua nyɛ be ni nyɛwaa nyɛbii lɛ koni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa lɛ ahe. (1) Nyɛlea nyɛbii lɛ jogbaŋŋ. (2) Nyɛnyaa nibii ni nyɛtsɔɔ amɛ lɛ ahe. (3) Nyɛkɛ nɔkwɛmɔnii ni sa atsua nii. (4) Nyɛtoa nyɛtsui shi, ni nyɛsɔlea nyɛbia Yehowa dɛŋ yelikɛbuamɔ.

NYƐLEA NYƐBII LƐ JOGBAŊŊ

3. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ akase gbɛ ni Yesu tsɔ nɔ etsɔɔ ekaselɔi lɛ nii lɛ?

3 Yesu shashaooo shi kwraa akɛ ebaabi ekaselɔi lɛ nɔ ni amɛheɔ amɛyeɔ. (Mat. 16:13-15) Fɔlɔi, nyɛbaanyɛ nyɛkase lɛ. Be ni nyɛkɛ nyɛbii lɛ gbaa sane lɛ, nyɛbaanyɛ nyɛbi amɛ amɛsusumɔ yɛ saji ahe koni nyɛna nɔ ni yɔɔ amɛtsui mli. Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, nyɛbaana kɛji amɛyiŋ miifee amɛ kɔshikɔshi yɛ nibii ni amɛheɔ amɛyeɔ lɛ ekomɛi ahe. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Australia ni eye afii 15 lɛ wie akɛ: “Mipapa kɛ mi fɔɔ nibii ni miheɔ miyeɔ lɛ ahe sanegbaa, ni ewaa mi koni masusu nibii ahe jogbaŋŋ. Ebiɔ mi akɛ: ‘Mɛni Biblia lɛ kɛɔ?’ ‘Ani oheɔ nɔ ni ekɛɔ lɛ oyeɔ?’ ‘Mɛni hewɔ oheɔ oyeɔ?’ Eesumɔ ni mahã hetoo yɛ bɔ ni minu nibii ashishi mihã lɛ naa, jeee ni matã nɔ ni ekɛ mimami etsɔɔ mi lɛ mahã lɛ. Be ni midaa lɛ, mipapa ye ebua mi koni mahã hetoi ni mɔɔ shi fe tsutsu lɛ.”

4. Mɛni hewɔ esaaa akɛ okuɔ ohiɛ oshwieɔ saji ni obii lɛ biɔ bo lɛ anɔ lɛ? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

4 Kɛ́ obi lɛ heee nibii komɛi ni otsɔɔ lɛ lɛ eyeee amrɔ nɔŋŋ lɛ, omli akafu. Too otsui shi ni okɛ lɛ asusu saji ahe. Nyɛmi nuu ko wie akɛ: “Kɛ́ obi lɛ bi bo nɔ ko lɛ, kaaku ohiɛ ofɔ̃ nɔ tamɔ nɔ ni ehe ehiaaa. Kaamua onaa yɛ nibii komɛi ahe akɛni ohe ejɔɔɔ bo akɛ okɛ obi lɛ baagba he sane lɛ hewɔ.” Yɛ anɔkwale mli lɛ, kɛ́ obi lɛ biɔ bo saji lɛ, etsɔɔ akɛ eesumɔ ni enu nibii ashishi jogbaŋŋ. Be ni Yesu eye afii 12 pɛ lɛ, ebibii saji. (Kanemɔ Luka 2:46.) Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Denmark ni eye afii 15 lɛ wie akɛ: “Be ni mikɛɛ mifɔlɔi akɛ miheee miyeee akɛ anɔkwa jamɔ lɛ mli wɔyɔɔ lɛ, amɛmli fuuu mi, eyɛ mli akɛ ekolɛ egba amɛnaa fioo moŋ. Amɛjɛ Biblia lɛ mli amɛhã saji ni mibibii amɛ lɛ fɛɛ hetoo.”

5. Kɛ́ eefee bo akɛ obii lɛ yɛ hemɔkɛyeli po lɛ, mɛni esa akɛ ofee?

5 Bɔɔ mɔdɛŋ ni ole nibii ni obii lɛ susuɔ he, bɔ ni amɛnuɔ he amɛhãa yɛ saji ahe, kɛ nibii ni gbaa amɛnaa. Yɛ kukufoo mli lɛ, le amɛ jogbaŋŋ. Ekafee bo akɛ, akɛni amɛnyiɛɔ osɛɛ kɛyaa Kristofoi akpeei kɛ shiɛmɔ hewɔ lɛ, amɛyɛ hemɔkɛyeli. Gbi fɛɛ gbi lɛ, okɛ amɛ agba Yehowa he sane. Okɛ amɛ afee ekome kɛsɔle, ni kɛ́ okome oosɔle hu lɛ, kaahã ohiɛ kpa amɛnɔ. Bɔɔ mɔdɛŋ ni ole kai ni amɛkɛkpeɔ, ni oye obua amɛ koni amɛnyɛ amɛdamɔ naa.

NYƐNYAA NIBII NI NYƐTSƆƆ AMƐ LƐ AHE

6. Kɛ́ fɔlɔi tee nɔ amɛkase Yehowa kɛ Biblia lɛ he nii lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ no baaye abua amɛ ni amɛnyɛ amɛtsɔɔ amɛbii lɛ anii jogbaŋŋ?

6 Yesu sumɔɔ Yehowa, E-Wiemɔ lɛ, kɛ gbɔmɛi. Enɛ hewɔ lɛ, enyɛ eshɛ mɛi ni etsɔɔ amɛ nii lɛ atsui he. (Luka 24:32; Yoh. 7:46) Kɛ́ fɔlɔi hu sumɔɔ Yehowa lɛ, amɛbaanyɛ amɛshɛ amɛbii lɛ atsui he. (Kanemɔ 5 Mose 6:5-8; Luka 6:45.) No hewɔ lɛ fɔlɔi, nyɛkasea Biblia lɛ kɛ asafo lɛ woji lɛ jogbaŋŋ, ni nyɛkasea nibii ni Yehowa ebɔ lɛ hu ahe saji babaoo. (Mat. 6:26, 28) Kɛ́ nyɛfee nakai lɛ, ebaaye ebua nyɛ ni nyɛnyɛ nyɛtsɔɔ nyɛbii lɛ anii jogbaŋŋ.​—Luka 6:40.

7, 8. Kɛ́ fɔlɔi kase Yehowa he nii ni eyi amɛtsui mli obɔ lɛ, mɛni amɛbaafee? Okɛ enɛ he nɔkwɛmɔnɔ ahã.

7 Kɛ́ okase Yehowa he nii ni eyi otsui mli obɔ lɛ, gbaa obii lɛ. Obaanyɛ okɛ obii lɛ agba Yehowa he sane be fɛɛ be ni hegbɛ lɛ baaba; ehe ehiaaa ni omɛ kɛyashi be ni nyɛyaasaa nyɛhe kɛhã asafoŋ kpeei loo nyɛyaafee weku jamɔ. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ United States lɛ kɛ eŋa kɛɛ amɛkɛ amɛbii lɛ gbaa Yehowa he sane kɛ́ amɛna adebɔɔ nɔ ko ni yɔɔ fɛo loo be ni amɛná niyenii ko ni ŋɔɔ amɛmiiye. Amɛwie akɛ: “Wɔhãa wɔbii lɛ leɔ akɛ, nibii fɛɛ ni Yehowa eduro wɔ lɛ yeɔ odase akɛ esumɔɔ wɔ ni esusuɔ wɔhe.” Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ South Africa lɛ kɛ eŋa kɛɛ amɛkɛ amɛbiyei enyɔ lɛ gbaa nibii ni Yehowa ebɔ lɛ ahe sane be ni amɛtsuɔ nii yɛ amɛ abɔɔ lɛ mli lɛ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, amɛkɛ amɛ gbaa bɔ ni wui kwɛ̃ɔ kɛ bɔ ni tsei daa lɛ he sane. Amɛwie akɛ: “Wɔbɔɔ mɔdɛŋ akɛ wɔbaahã wɔbii lɛ ana akɛ, wala jara wa ni nibii ni Yehowa ebɔ lɛ yɛ naakpɛɛ.”

8 Be ko lɛ, nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Australia lɛ kɛ ebinuu ni eye aaafee afii nyɔŋma lɛ tee he ko ni akɛ blema nibii toɔ. Papa lɛ ŋɔ hegbɛ lɛ ni ekɛye ebua ebi lɛ koni hemɔkɛyeli ni eyɔɔ akɛ Nyɔŋmɔ yɛ ni Lɛ ebɔ nibii fɛɛ lɛ mli awa. Be ni amɛtee lɛ, amɛna kooloi bibii fɛfɛji komɛi ni yɔɔ ŋshɔ lɛ mli ni atsɛɔ amɛ ammonoids trilobites lɛ ahe mfoniri. Kooloi nɛɛ bɛ dɔŋŋ. Shi amɛhe mfoniri ni amɛyana lɛ hã amɛna akɛ kooloi nɛɛ yɛ hwanyaŋŋ, ni nɔ ko kwraa etsɔɔɔ akɛ amɛtsake kɛtsɔ nɔ kroko. Nyɛmi nuu lɛ kɛɛ ebi ehe akɛ: “Kɛji mɛi ni heɔ sutsakemɔ tsɔɔmɔ lɛ amɛyeɔ lɛ kɛɛ kooloi bibii ni bɛ hwanyaŋŋ lɛ ni tsake aahu ni amɛbatsɔmɔ kooloi wuji lɛ, belɛ, nɛgbɛ kooloi bibii ni yɔɔ hwanyaŋŋ nɛɛ jɛ? Sane nɛɛ he ni misusu lɛ ta mitsuiŋ waa, ni mikɛ mibi lɛ susu he.”

NYƐKƐ NƆKWƐMƆNII NI SA ATSUA NII

9. Mɛni hewɔ ehi akɛ wɔkɛ nɔkwɛmɔnii baatsu nii? Ni mɛɛ gbɛ nɔ mami ko fee nakai?

9 Yesu kɛ nɔkwɛmɔnii tsu nii waa, ni enɛ hã enyɛ eshɛ etoibolɔi lɛ atsui he. Ehã amɛsusu nibii ni etsɔɔ amɛ lɛ ahe jogbaŋŋ, ni eka amɛyitsoŋ. (Mat. 13:34, 35) Gbekɛbii nyɛɔ amɛfeɔ nibii ahe mfoniri waa. No hewɔ lɛ fɔlɔi, nyɛkɛ nɔkwɛmɔnii afɔa nitsumɔ kɛ́ nyɛmiitsɔɔ nyɛbii lɛ anii. Nakai ji bɔ ni nyɛmi yoo ko ni yɔɔ Japan, ni yɔɔ bihii enyɔ lɛ fee. Ebii lɛ ateŋ mɔ kome eye afii kpaanyɔ, ni mɔ kroko lɛ eye afii nyɔŋma. Be ko be ni etaoɔ etsɔɔ amɛ akɛ Yehowa fee kɔɔyɔɔ lɛ jogbaŋŋ lɛ, ehã amɛ mliki, sikli, kɛ kɔfi, ni ekɛɛ amɛ ni amɛkɛfee tii amɛhã lɛ. Ewie akɛ: “Amɛto amɛtsui shi ni amɛfee lɛ jogbaŋŋ. Be ni mibi amɛ nɔ hewɔ ni amɛto amɛtsui shi nakai lɛ, amɛkɛɛ mi akɛ, amɛmiitao amɛfee lɛ bɔ ni misumɔɔ lɛ lɛ pɛpɛɛpɛ. Kɛkɛ ni mikɛɛ amɛ akɛ, nakai nɔŋŋ Nyɔŋmɔ hu to etsui shi efee kɔɔyɔɔ lɛ jogbaŋŋ koni wɔná he sɛɛ.” Gbɛ ni mami nɛɛ tsɔ nɔ etsɔɔ ebii lɛ anii lɛ hewɔ lɛ, amɛnya nɔ ni amɛkase lɛ he, ni amɛhiɛ kpaaa nɔ!

Obaanyɛ okɛ nibii ni wɔnaa daa aye abua obii lɛ ni amɛna akɛ Nyɔŋmɔ ni bɔ nibii fɛɛ (Kwɛmɔ kuku 10)

10, 11. (a) Kɛ́ ootao otsɔɔ obii lɛ akɛ Mɔ ko ni bɔ nibii fɛɛ lɛ, mɛɛ nɔkwɛmɔnɔ obaanyɛ okɛtsu nii? (Kwɛmɔ mfoniri ni yɔɔ nikasemɔ lɛ shishijee lɛ.) (b) Mɛɛ nɔkwɛmɔnii okɛtsu nii ni ona akɛ eyeɔ omanye?

10 Kɛ́ ootao otsɔɔ obi lɛ akɛ Mɔ ko ni bɔ nibii fɛɛ lɛ, mɛni obaanyɛ okɛfee he nɔkwɛmɔnɔ? Obaanyɛ okɛ lɛ afee ekome ni nyɛkwɛ wolo ko ni akwɛɔ nɔ kɛshãa keeki lɛ nɔ ni nyɛshã eko. Kɛ́ nyɛgbe naa lɛ, hã ele akɛ, eji nyɛnyiɛɛɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ wolo lɛ mli lɛ sɛɛ pɛpɛɛpɛ kulɛ, keeki lɛ baafite aloo eŋɔŋ. No sɛɛ lɛ, obaanyɛ ohã lɛ aduawa ko, ni obi lɛ akɛ: “Ani ole akɛ ayɛ wolo ko ni tsɔɔ bɔ ni afeɔ aduawa nɛɛ?” Agbɛnɛ, jaa aduawa lɛ mli enyɔ, ni ojie emli wui lɛ ekome owo edɛŋ, ni okɛɛ lɛ akɛ, “Wolo ni tsɔɔ bɔ ni afee aduawa nɛɛ ahã lɛ hɔ wui lɛ amli. Shi bɔ ni aŋma lɛ ahã lɛ yɛ hwanyaŋŋ kwraa fe wolo ni wɔkwɛ nɔ kɛshã keeki lɛ.” Kɛkɛ lɛ, obaanyɛ obi lɛ akɛ: “Kɛ́ mɔ ko ni ŋma wolo ni wɔkwɛ nɔ kɛfee keeki lɛ, belɛ, namɔ ŋma wolo ni yɔɔ hwanyaŋŋ ni tsɔɔ bɔ ni afee aduawa nɛɛ?” Kɛ́ obi lɛ hiɛ efã fioo lɛ, obaanyɛ ohã ele akɛ, wolo ni tsɔɔ bɔ ni afeɔ aduawa nɛɛ kɛ tso ni atseɔ yɛ nɔ lɛ fɛɛ hɔ nɔ ko ni atsɛɔ lɛ DNA lɛ mli. Obaanyɛ okɛ lɛ afee ekome kɛkwɛ mfonirii ni yɔɔ broshuɔ ni ji The Origin of Life​—Five Questions Worth Asking lɛ baafa 10 kɛyashi 20 lɛ.

11 Fɔlɔi babaoo kɛ amɛbii susuɔ saji ni jeɔ kpo yɛ Awake! lɛ mli ni yitso ji, “Was It Designed?” (Ani Aje Gbɛ Afee) lɛ ahe. Kɛ́ bii lɛ darako lɛ, fɔlɔi lɛ baanyɛ agbala saji nɛɛ amli bɔ ni gbekɛbii lɛ baanu shishi. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, susumɔ nɔ ni nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Denmark lɛ kɛ eŋa fee lɛ he okwɛ. Amɛkɛ kɔɔyɔŋ lɛji to loofɔji ahe, ni amɛbi akɛ: “Eyɛ mli akɛ kɔɔyɔŋ lɛji tamɔ loofɔji moŋ, shi ani amɛbaanyɛ amɛŋmɛ wɔji ni amɛfɛlɛ kɔɔyɔŋ lɛji bibii? Ani amɛbaanyɛ amɛsɔ̃mɔ tsei kɛ tsũi ayiteŋ tamɔ bɔ ni loofɔji feɔ lɛ? Loofɔji alala kɛ kɔɔyɔŋ lɛji agbɛɛmɔ, te nɔ ni ŋɔɔ? No hewɔ lɛ, mɛi enyɔ nɛɛ ateŋ namɔ le nii fe enyɛmi: mɔ ni fee kɔɔyɔŋ lɛji lɛ, aloo Mɔ ni bɔ loofɔji lɛ?” Kɛ́ okɛ obii lɛ susu nii ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ, ni obibii amɛ saji lɛ, ebaaye ebua amɛ ni amɛjwɛŋ nii ahe jogbaŋŋ, ni kɛ́ amɛfee nakai lɛ, amɛhemɔkɛyeli lɛ mli baawa.​—Abɛi 2:10-12.

12. Mɛɛ gbɛ nɔ nɔkwɛmɔnii baanyɛ aye abua obii lɛ ni amɛna akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ ja?

12 Obaanyɛ okɛ nɔkwɛmɔnii atsu nii kɛtsɔɔ obi lɛ akɛ nɔ fɛɛ nɔ ni aŋma yɛ Biblia lɛ mli lɛ ja. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ okɛ lɛ akane Hiob 26:7. (Kanemɔ.) No sɛɛ lɛ, yɛ nɔ najiaŋ ni obaakɛɛ lɛ akɛ Yehowa ji mɔ ni hã Hiob wie sane nɛɛ lɛ, ye obua lɛ koni lɛ diɛŋtsɛ emu sane naa nakai. Obaanyɛ ohã ele akɛ, yɛ Hiob beiaŋ lɛ, abɛ shwɛdei ni akɛkwɛɔ ŋwɛiniiaŋ, loo tsɔji ni akɛyaa jɛmɛ. Agbɛnɛ hu, mɔ fɛɛ mɔ susuɔ akɛ nɔ ko nɔ ko bɛ ni baanyɛ atsotsoro shi ni mɔ ko loo nɔ ko ehiɛɛɛ mli, ejaakɛ kɛ́ amɛfɔ tɛi kɛtee kɔɔyɔɔ lɛ mli lɛ, ekaaa jɛmɛ. No hewɔ lɛ, ebaawa ehã mɔ ko ni hi shi yɛ nakai beiaŋ lɛ akɛ ebaakpɛlɛ nɔ akɛ shikpɔŋ lɛ tsotsorooo nɔ ko nɔ. Kɛ́ okɛ obi lɛ susu nii ahe yɛ nɛkɛ gbɛ nɔ lɛ, ebaana akɛ Yehowa ni hã aŋma Biblia lɛ, ni no hewɔ lɛ, eyɛ mli akɛ aŋma Biblia lɛ etsɛ waa moŋ, shi nibii fɛɛ ni awie yɛ mli lɛ ja.​—Neh. 9:6.

HÃ AMƐNA AKƐ GBƐTSƆƆMƆI NI YƆƆ BIBLIA LƐ MLI LƐ HI KƐHÃ WƆ

13, 14. Mɛɛ gbɛ nɔ fɔlɔi baanyɛ aye abua amɛbii ni amɛna akɛ ehe miihia ni amɛbo gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ toi?

13 Ehe miihia waa ni ohã obii lɛ ale akɛ gbɛtsɔɔmɔi ni yɔɔ Biblia lɛ mli lɛ anɔ bɛ. (Kanemɔ Lala 1:1-3.) Gbɛi srɔtoi pii yɛ ni obaanyɛ otsɔ nɔ ofee nakai. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, obaanyɛ obi amɛ akɛ, eji amɛyaahi ŋshɔkpɔ ko ni etse ehe banee lɛ nɔ, ni akɛɛ amɛtsɔɔ mɛi ni amɛbaasumɔ ni amɛkɛya kulɛ, namɛi amɛbaahala? Ni mɛɛ sui ehe baahia ni mɛi nɛɛ ateŋ mɔ fɛɛ mɔ ajie lɛ kpo koni toiŋjɔlɛ ahi amɛteŋ ni amɛná miishɛɛ be fɛɛ be? No sɛɛ lɛ, obaanyɛ okɛ amɛ asusu Galatiabii 5:19-23 lɛ he koni amɛna bɔ ni Yehowa miisumɔ ni mɛi ni baahi jeŋ hee lɛ mli lɛ aba amɛjeŋ amɛhã.

14 Nibii enyɔ yɛ ni obii lɛ baanyɛ akase yɛ nɔkwɛmɔnɔ nɛɛ mli. Klɛŋklɛŋ lɛ, ebaahã amɛna akɛ, kɛ́ amɛkɛ gbɛtsɔɔmɔi ni Yehowa ehã wɔ lɛ tsu nii lɛ, ekɛ toiŋjɔlɛ kɛ miishɛɛ baa. Nɔ ni ji enyɔ lɛ, ebaahã amɛna akɛ, Yehowa miitsɔse wɔ koni wɔnyɛ wɔhi jeŋ hee lɛ mli. (Yes. 54:13; Yoh. 17:3) Obaanyɛ okɛ niiashikpamɔi ni yɔɔ asafo lɛ woji lɛ amli, tamɔ nɔ ni baa yɛ Buu-Mɔɔ lɛ mli saneyitso ni ji, “Biblia lɛ Tsakeɔ Mɛi” lɛ shishi lɛ, awa amɛ koni amɛnu sane lɛ shishi jogbaŋŋ. Aloo obaanyɛ ofɔ̃ mɔ ko ni yɔɔ nyɛsafo lɛ mli ni fee tsakemɔi ni sa kadimɔ waa yɛ eshihilɛ mli koni enyɛ esɔmɔ Yehowa lɛ nine kɛba shĩa ni nyɛkɛ lɛ agba sane. Niiashikpamɔi nɛɛ baawa amɛ waa!​—Heb. 4:12.

15. Mɛni baaye abua bo ni onyɛ otsɔɔ obii lɛ anii jogbaŋŋ?

15 Kɛbashi he ni wɔshɛ nɛɛ, fɔlɔi, mɛni nyɛkase? No ji akɛ, esa akɛ nyɛtao gbɛi srɔtoi ni yɔɔ miishɛɛ ni nyɛbaanyɛ nyɛtsɔ nɔ nyɛtsɔɔ nyɛbii lɛ anii, koni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa. Nyɛkwɛa afii ni amɛye lɛ, ni nyɛyea nyɛbuaa amɛ ni amɛjwɛŋ nibii ni amɛkaseɔ lɛ ahe. Papa ko wie akɛ: “Be fɛɛ be lɛ, taomɔ gbɛi hei ni obaanyɛ otsɔ nɔ okɛ amɛ asusu nibii ni amɛkase momo lɛ ahe.”

NYƐTOA NYƐTSUI SHI, NI NYƐSƆLEA NYƐBIA YEHOWA DƐŊ YELIKƐBUAMƆ

16. Mɛni hewɔ ehe miihia ni fɔlɔi ato amɛtsui shi be ni amɛtsɔɔ amɛbii lɛ anii lɛ? Mɛni nyɛmimɛi komɛi wie ni maa enɛ nɔ mi?

16 Yehowa mumɔ lɛ ji nɔ ni baaye abua obii lɛ ni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa. (Gal. 5:22, 23) Shi ebaahe be. No hewɔ lɛ, too otsui shi ohã amɛ, ni oya nɔ otsɔɔ amɛ nii be fɛɛ be. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Japan ni hiɛ bii enyɔ lɛ wie akɛ: “Mi kɛ miŋa ná dekã waa wɔhã wɔbii lɛ. Kɛjɛ amɛbibioo mli tɔ̃ɔ lɛ, wɔkɛ amɛ kaseɔ nii minitii 15 daa gbi, ja gbii ni wɔmiiya Kristofoi akpeei. Akɛni minitii 15 pɛ wɔyeɔ hewɔ lɛ, efeemɔ nyaraaa wɔhiɛ, ni enyaraaa amɛ hu amɛhiɛ.” Kpokpaa nɔkwɛlɔ ko wie akɛ: “Be ni miji oblanyo fioo lɛ, jeee nibii ni minuuu shishi lɛ fɛɛ mibiɔ. Shi kɛtsɔ asafoŋ kpeei, weku jamɔ, kɛ aŋkro nikasemɔ nɔ lɛ, mibanu nibii nɛɛ babaoo ashishi. Enɛ hewɔ ehe miihia ni fɔlɔi aya nɔ atsɔɔ amɛbii lɛ anii lɛ.”

Kɛ́ okase Nyɔŋmɔ Wiemɔ lɛ ni ebote otsuiŋ tɔ̃ɔ lɛ, no dani obaanyɛ otsɔɔ obii lɛ anii jogbaŋŋ (Kwɛmɔ kuku 17)

17. Mɛni hewɔ ehe miihia ni fɔlɔi afee nɔkwɛmɔnɔ kpakpa amɛhã amɛbii lɛ? Mɛɛ gbɛ nɔ nyɛmi nuu ko kɛ eŋa yeɔ amɛbuaa amɛbii lɛ koni amɛhemɔkɛyeli lɛ mli awa?

17 Kɛ́ obii lɛ na akɛ bo diɛŋtsɛ lɛ ohemɔkɛyeli mli wa lɛ, ebaaye ebua amɛ waa. Amɛbaana nibii ni ofeɔ lɛ, ni ebaaná amɛnɔ hewalɛ kpakpa. No hewɔ lɛ, fɔlɔi, nyɛtswaa nyɛ diɛŋtsɛ nyɛhemɔkɛyeli lɛ nyɛmaa shi. Nyɛhãa nyɛbii lɛ anaa akɛ, nyɛle akɛ Yehowa yɛ. Nyɛmi nuu ko ni yɔɔ Bermuda lɛ kɛ eŋa kɛɛ, kɛ́ amɛfee yeyeeye yɛ nɔ ko he lɛ, amɛkɛ amɛbii lɛ feɔ ekome kɛsɔleɔ kɛbiɔ Yehowa gbɛtsɔɔmɔ, ni amɛwoɔ amɛ hewalɛ ni amɛ diɛŋtsɛ hu amɛsɔle. Amɛwie kɛfata he akɛ: “Wɔkɛɔ wɔbiyoo nukpa lɛ hu akɛ, ‘Okɛ ohiɛ afɔ̃ Yehowa nɔ kɛ otsui fɛɛ, yaa nɔ otsu babaoo yɛ Maŋtsɛyeli sɔɔmɔ lɛ mli, ni kaaye otsui tuutu.’ Kɛ́ ena bɔ ni nibii etee lɛ ehã lɛ, ele akɛ Yehowa miiye eebua wɔ. Enɛ ehã hemɔkɛyeli ni eyɔɔ yɛ Nyɔŋmɔ kɛ Biblia lɛ mli lɛ mli ewa waa.”

18. Mɛni esa akɛ fɔlɔi akai be fɛɛ be?

18 Fɔlɔi, be fɛɛ be lɛ nyɛkaia akɛ, hemɔkɛyeli lɛ, akɛfiii mɔ nɔ. Nyɛbaanyɛ nyɛtɛo ni nyɛshwie nɔ nu. Shi Nyɔŋmɔ pɛ ji mɔ ni baanyɛ ahã eda. (1 Kor. 3:6) No hewɔ lɛ, nyɛsɔlea nyɛbia Yehowa ni eduro nyɛ emumɔ lɛ, ni nyɛmiaa nyɛhiɛ nyɛtsɔa nyɛbii lɛ anii jogbaŋŋ, ni bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, Yehowa baajɔɔ nyɛmɔdɛŋbɔi lɛ anɔ.​—Efe. 6:4.