SAJI NI OBLAHII KƐ OBLAYEI BIƆ
Nuu Kɛ Yoo Teŋ Nyiɛmɔ—Fã 2: Mɛɛ Nibii Esa Akɛ Makpa Gbɛ Be Ni Mikɛ Mɔ Ko Miinyiɛ?
Ŋɔɔ lɛ akɛ, okɛ mɔ ko ekpe ni oná mɔ lɛ he miishɛɛ, ni nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛkpɛ mli akɛ nyɛbaanyiɛ kɛle nyɛhe jogbaŋŋ koni nyɛkwɛ akɛ nyɛbaafee hefatalɔi ni sa kɛhã nyɛhe lo. Mɛɛ nibii esa akɛ okpa gbɛ be ni nyɛnyiɛɔ kɛleɔ nyɛhe jogbaŋŋ lɛ?
Nɔ ni wɔbaasusu he yɛ sane nɛɛ mli
Nyɛkpaa gbɛ akɛ nyɛkɛ nyɛhe baagba sane ni nyɛkɛ nibii eteee nyɛhe
Be ni okɛ mɔ ko nyiɛ ni nyɛheɔ be kɛgbaa sane lɛ, ebaahã ole nibii babaoo yɛ mɔ lɛ he ni lɛ hu ebaale nibii babaoo yɛ ohe. Bei komɛi lɛ, kɛ́ okwɛ bɔ ni mɔ lɛ feɔ enii ehãa yɛ shihilɛi srɔtoi amli lɛ, ebaahã ole nibii komɛi yɛ ehe.
Kɛ̃lɛ, nibii komɛi hu yɛ ni esa akɛ nyɛyi enyɔ lɛ fɛɛ nyɛjɛ nyɛtsuiŋ nyɛgba he sane ni nyɛkɛ nɔ ko eteee nyɛhe. Be ni nyɛfeɔ nakai lɛ, nyɛdamɔa anɔkwa saji anɔ kɛkpɛa nyɛyiŋ, moŋ fe ni nyɛbaadamɔ bɔ ni nyɛnuɔ he nyɛhãa lɛ nɔ kɛkpɛ yiŋ.
Nibii ni esa akɛ nyɛyi enyɔ fɛɛ nyɛgba he sane lɛ ekomɛi ji:
Shika. Ani ohiɛ nyɔmɔ ko? Ani ewaa kɛhãa bo akɛ okɛ shika baatsu nii jogbaŋŋ loo oheɔ nii kɛkɛ? Kɛ́ nyɛbote gbãla mli lɛ, te okɛ ohefatalɔ lɛ baakpɛ nyɛyiŋ nyɛhã tɛŋŋ yɛ bɔ ni nyɛbaafee nyɛná shika kɛkwɛ nyɛhe kɛ nibii ni nyɛkɛ shika baafee lɛ he?
Gbɔmɔtsoŋ hewalɛnamɔ. Ani oyɛ gbɔmɔtsoŋ hewalɛ ni sa? Ani hela ko ni naa wa emɔ bo pɛŋ?
Otii ni nyɛkɛma nyɛhiɛ. Mɛni obaasumɔ ni okɛ owala shihilɛ afee? Ani otii ni okɛma ohiɛ yɛ shihilɛ mli lɛ tamɔ otii ni mɔ ni okɛnyiɛ lɛ kɛma ehiɛ lɛ nɔŋŋ? Kɛ́ be ni nyɛbote gbãla mli sɛɛ, ni shihilɛ ko hewɔ lɛ nyɛyanyɛɛɛ nyɛshɛ otii ni nyɛkɛmamɔ nyɛhiɛ lɛ ahe lɛ, ani nyɛbaakã he nyɛná miishɛɛ?
Weku. Ani ookwɛ owekunyo ko amrɔ nɛɛ? Kɛ́ okwɛ lɛ ani wɔsɛɛ lɛ, nakai sɔ̃ baabakã onɔ? Ani nyɛbaasumɔ ni nyɛfɔ? Kɛ́ nakai lɛ, bii enyiɛ nyɛbaasumɔ ni nyɛfɔ?
Kɛ́ nyɛmiisusu nibii nɛɛ ahe lɛ, nyɛkɛ nyɛhe awiea anɔkwale ni nibii afee faŋŋ. Nyɛkɛ nibii akatea nyɛhe ni nyɛkatsakea saji ahiɛ kɛjwɛŋmɔ lɛ akɛ mɔ kroko lɛ baasumɔ bo waa.—Hebribii 13:18.
Kɛhã hesusumɔ: Mɛni esa akɛ ole yɛ mɔ ni okɛnyiɛ lɛ he? Mɛni esa akɛ mɔ lɛ ale yɛ ohe? Kɛ́ nyɛhã nibii fee faŋŋ kɛhã nyɛ bianɛ lɛ, mɛɛ gbɛ nɔ ebaahã nyɛkɛ nyɛhe agba sane ni nyɛkɛ nibii eteee nyɛhe, kɛ́ sɛɛ mli lɛ nyɛkpɛ nyɛyiŋ akɛ nyɛbaabote gbãla mli?
Biblia mli shishitoo mla: “Mɔ fɛɛ mɔ kɛ enaanyo awie anɔkwale.”—Efesobii 4:25, New Century Version.
“Ekolɛ yoo lɛ baashwie eyiŋ akɛ, ‘Yɛ biɛ nyɔji ekpaa mli lɛ, esa akɛ wɔwo wɔhe shi akɛ wɔbaabote gbãla mli,’ shi ekolɛ nuu lɛ miisusu akɛ amɛbaawo amɛhe shi yɛ afi mli. Kɛ́ eba lɛ nakai lɛ, ekolɛ ebaadɔ yoo lɛ waa ni ejwɛŋmɔ baafee lɛ enyɔnyɔɔnyɔ ejaakɛ eekpa gbɛ akɛ nuu lɛ baawo lɛ shi oya nɔŋŋ. Ehe miihia waa akɛ nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baale nɔ ni mɔ kroko lɛ susuɔ yɛ nakai sane lɛ he.”—Ariana, afi kome nɛ ni ebote gbãla mli.
Nyɛkpaa gbɛ akɛ nyɛbaahiɛ susumɔi srɔtoi
Mɛi enyɔ nyɛŋ afee amɛnii yɛ gbɛ kome too lɛ nɔŋŋ nɔ. No hewɔ lɛ, kaakpa gbɛ akɛ mɔ ni okɛnyiɛ lɛ kɛ bo baakpã gbee yɛ nɔ fɛɛ nɔ he, loo ebaanu nii ahe tamɔ bɔ ni onuɔ nii ahe lɛ nɔŋŋ. Akɛ nɔkwɛmɔnɔ lɛ, he ni mɔ ko jɛ loo bɔ ni atsɔse lɛ ahã lɛ baanyɛ asa bɔ ni esusuɔ nii ahe ehãa lɛ he.
Kɛhã hesusumɔ: Kɛ́ nyɛhiɛ susumɔi srɔtoi yɛ saji bibii komɛi ahe, ni Biblia lɛ ewieko nɔ ko yɛ he lɛ, ani nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ baanyɛ ajɛ heshibaa mli ekpɛ̃lɛ mɔ kroko lɛ susumɔ nɔ koni toiŋjɔlɛ aba?
Biblia mli shishitoo mla: “Nyɛhãa gbɔmɛi fɛɛ alea nyɛniiashishinumɔ lɛ.”—Filipibii 4:5.
“Kaimɔ akɛ, ekɔɔɔ he eko bɔ ni nyɛsusuɔ akɛ nyɛsa kɛhã nyɛhe lɛ, bɔ fɛɛ bɔ ni fee lɛ, nyɛbaahiɛ susumɔi srɔtoi yɛ saji komɛi ahe. Eyɛ mli akɛ le ni nyɛbaale akɛ nyɛsa kɛhã nyɛhe lɛ he miihia moŋ, shi sui ni nyɛteŋ mɔ fɛɛ mɔ jieɔ lɛ kpo kɛ́ ebalɛ akɛ nyɛkɛ nyɛhe kpãaa gbee yɛ saji ahe lɛ he miihia waa fe no.”—Matthew, afii enumɔ nɛ ni ebote gbãla mli.
Nyɛkpaa gbɛ akɛ nyɛnyiɛmɔ lɛ baahã nyɛnu tɔlɛ he
Eji anɔkwale akɛ nyɛnyiɛmɔ lɛ baabi ni nyɛkɛ bei pii ashã afɔle, ni ebaanyɛ etɔ nyɛ. Shi mɛni baanyɛ aye abua nyɛ?
Nyɛŋmɛa pɛpɛɛpɛ. Nyɛkahãa nyɛnyiɛmɔ lɛ he nyɛbe fɛɛ aahu akɛ nyɛnáaa be kɛtsu nyɛsɔ̃i ahe nii loo nyɛnáaa be kɛhã nyɛnanemɛi. Alana, ni ebote gbãla mli afii enumɔ nɛ lɛ wie akɛ: “Kɛ́ obote gbãla mli lɛ, onanemɛi lɛ ahe baahia bo lolo, ni bo hu ohe baahia amɛ. No hewɔ lɛ, jeee ni okɛ mɔ ko eje nyiɛmɔ shishi hewɔ lɛ obaatsi ohe yɛ amɛhe.”
Kaahã ohiɛ kpa nɔ akɛ, kɛ́ obote gbãla mli lɛ, nɔ fɛɛ nɔ ni obaafee yɛ oshihilɛ mli lɛ ebaabi ni oŋmɛ pɛpɛɛpɛ. Kɛ́ nakai lɛ, bɔɔ mɔdɛŋ ni okase bɔ ni aŋmɛɔ pɛpɛɛpɛ, bianɛ ni okɛ mɔ ko ebɔi nyiɛmɔ kɛhã gbalashihilɛ lɛ.
Kɛhã hesusumɔ: Ani onyɛɔ mɔ ni okɛnyiɛ lɛ nɔ ni ená be babaoo ehã bo fe bɔ ni ebaanyɛ? Ani onuɔ he akɛ mɔ ni okɛnyiɛ lɛ kɛ nibii komɛi miisu otsui? Mɛni nyɛbaanyɛ nyɛfee ni baahã nyɛŋmɛ pɛpɛɛpɛ bɔ ni afee ni nyɛteŋ mɔ ko akanu he akɛ nyɛnyiɛmɔ lɛ miigbala emli?
Biblia mli shishitoo mla: “Nɔ fɛɛ nɔ kɛ be ni ato ahã lɛ, ato be ahã nibii fɛɛ ni afeɔ.”—Jajelɔ 3:1.
“Kɛ́ mɛi enyɔ ni miinyiɛ kɛhã gbãla lɛ kɛ be ni amɛnáa amɛhãa amɛhe lɛ fɛɛ jieɔ amɛhiɛtserɛ kɛkɛ lɛ, belɛ kɛ́ amɛbote gbãla mli lɛ, ebaaje amɛtsine, ejaakɛ amɛbaayɔse akɛ ebiɔ babaoo fe hiɛtserɛjiemɔ. Esa akɛ nuu lɛ kɛ yoo lɛ ni kɛ amɛhe miinyiɛ kɛhã gbãla lɛ afee ekome kɛfee daa gbi shihilɛ mli nifeemɔi komɛi, tamɔ shɔpin-yaa kɛ shĩa nifeemɔi, ni amɛfee ekome hu kɛjá Nyɔŋmɔ. Enɛ baaye abua amɛ kɛle gbɛi anɔ ni amɛbaatsɔ amɛfee ekome kɛtsu saji ahe nii koni wɔsɛɛ lɛ, miishɛɛ ahi amɛgbãla lɛ mli.”—Daniel, afii enyɔ nɛ ni ebote gbalashihilɛ mli.
Kaimɔ akɛ nuu kɛ yoo teŋ nyiɛmɔ kɛhã gbãla ji be ni anáa kɛkwɛɔ kɛji esa akɛ afo nyiɛmɔ lɛ sɛɛ loo atsa nɔ kɛya gbalashihilɛ mli. Abaasusu nibii ni esa akɛ nyɛsusu he dani nyɛkpɛ nakai yiŋ lɛ ahe yɛ sane nɛɛ fã ni ji 3 lɛ mli.

