Jehova i nem blong trufala God we Baebol i tokbaot. Hem nao i God we Wokem olgeta samting. (Revelesen 4:11) Ol profet ya Ebraham mo Moses oli wosipim hem, sem mak olsem we Jisas tu i mekem. (Jenesis 24:27; Eksodas 15:1, 2; Jon 20:17) Hem i no God blong wan laen blong ol man nomo, be hem i God blong ol man long “olgeta ples long wol.”—Ol Sam 47:2.

 Nem ya Jehova i spesel from we hem i nem blong trufala God nomo long Baebol. (Eksodas 3:15, NW; Ol Sam 83:18, NW) Nem ya i kamaot long wan Hibru veb we i minim, “kam olsem,” mo plante man we oli stadi long Baebol oli talem se nem ya i min se “Hem i Mekem i Kam Olsem.” Mining blong nem ya i stret gud wetem wok we Jehova i mekem olsem God we i wokem olgeta samting mo God we i stap mekem stamba tingting blong hem i kamtru. (Aesea 55:10, 11) Baebol i givhan long yumi tu blong kasemsave se nem ya i soemaot ol fasin blong Hem, speseli fasin ya lav.—Eksodas 34:5-7; Luk 6:35; 1 Jon 4:8.

 Nem ya, Jehova, i wan Inglis translesen blong Hibru nem blong God, we long lanwis Hibru hem i fofala leta ya יהוה (YHWH). Ol man oli no save gud speling blong Hibru nem ya. Be longtaem finis i kam, nem ya “Jehova” i kamaot long Inglis lanwis. Fastaem we i kamaot hemia long Baebol translesen blong William Tyndale long yia 1530. a

?From wanem ol man oli no save speling blong nem blong God long lanwis Hibru?

 Hibru lanwis we oli yusum bifo, i nogat ol vawel (a, e, i, o, u), i gat ol narafala leta nomo. Olgeta we oli toktok mo ridim lanwis Hibru nomo oli save ol stret vawel we oli yusum. Be taem Hibru Haf blong Baebol (“Oltesteman”) i finis, sam man Jiu oli stat blong gat giaman bilif ya se i rong blong talem nem blong God, Jehova. Taem oli ridim long bigfala voes wan vas we i gat nem blong God long hem, oli yusum ol taetel olsem “Masta” o “God.” Moa we ol yia oli stap pas, giaman bilif ya i kasem ol narafala ples tu, mo sloslo fasin blong talem nem ya i lus. b

 Samfala oli ting se fasin blong talem nem ya hem i “Yahweh,” be sam narafala oli gat defren tingting long fasin blong talem nem ya. Wan olfala hanraet blong haf blong Levitikas we oli faenem long Ded Si, i talem nem blong God long Grik lanwis se Iao. Sam narafala man blong raetem buk oli talem nem ya se Iae, I·a·beʹ, mo I·a·ou·eʹ, be ol samting ya oli no pruvum se hemia nao stret fasin blong talem nem blong God long olfala lanwis Hibru. c

Giaman tingting long saed blong nem blong God long Baebol

 Giaman tingting: I no stret blong yusum nem ya long Baebol from we yumi no save stret olsem wanem blong talem nem ya long lanwis Hibru.

 Trutok: Giaman tingting ya i save mekem yumi ting se God i wantem we olgeta man we oli toktok defren lanwis, oli talem nem ya blong hem long sem fasin nomo. Be, Baebol i soemaot se ol man blong God we oli toktok defdefren lanwis long taem bifo, oli gat defdefren fasin blong talem nem ya blong hem.

 Eksampol, traem tingbaot jaj blong Isrel ya, Josua. Ol Kristin long faswan handred yia we oli toktok lanwis Hibru, oli talem nem blong hem se Yehoh·shuʹaʽ, mo olgeta we oli toktok lanwis Grik oli talem nem blong hem se I·e·sousʹ. Mo Grik translesen blong nem blong Josua long lanwis Hibru i stap long Baebol, we hemia i soemaot se ol Kristin oli gat stret tingting blong yusum ol nem we i stret folem fasin blong toktok long lanwis blong olgeta.—Ol Wok 7:45; Hibrus 4:8.

 Hemia i sem mak long fasin ya blong transletem nem blong Jehova. Samting we i moa impoten, hemia se translesen blong nem blong God i stap stret long ples blong hem long Baebol.