Go long ol haf insaed long hem

Go long lis blong ol haf

Sik Blong Suga​—?Yu Save Mekem Wanem Blong Yu No Kasem Sik Ya?

Sik Blong Suga​—?Yu Save Mekem Wanem Blong Yu No Kasem Sik Ya?

SIK blong suga i kam antap bigwan long olgeta ples long wol. Mo hem i wan sik we i kilim plante man oli ded. I gat 2 defren kaen sik blong suga. Faswan, hemia sik blong suga we man i kasem, stat taem hem i pikinini nomo. Mo ol dokta oli no faenem wan rod yet blong winim sik ya. Oli kolem type 1Namba 2, hemia sik blong suga we i kasem ol bigman nomo. Oli kolem type 2. Haf ya bambae i tokbaot moa type 2, we samwe long 90 pesen blong ol man oli kasem finis.

Long ol yia we oli pas, ol bigman nomo oli kasem sik ya. Be tede, ol pikinini tu oli kasem sik ya. Nating se i olsem, ol dokta oli tokbaot sam rod we oli save givhan long wan man sipos hem i kasem sik ya. Smol save long saed blong sik ya, bambae i givhan bigwan long yu. *

?Sik Ya i Olsem Wanem?

Sik blong suga i wan sik we i mekem man i gat fulap suga insaed long blad blong hem. Sik ya i mekem se, fasin blong suga we i aot long blad i go long ol sel insaed long bodi blong man, i no moa wok gud. Ale, hemia i spolem ol narafala impoten haf blong bodi mo i mekem se blad i no moa ron gud long bodi. From samting ya, samtaem dokta i save katemaot fingga blong leg, no leg blong wan man we i kasem sik ya. Maet man ya i save kam blaen, mo maet hem i save kasem sik blong kidni. Bighaf blong ol man we oli kasem sik blong suga, oli ded taem oli kasem strok no hatatak.

Wan man we i fatfat tumas, i save kasem sik blong suga. Ol dokta oli talem se man we i gat fulap gris long bel blong hem, i isi moa blong hem i kasem sik ya. Mo tu, sipos wan man i gat fulap gris long leva, mo long konkon leva [pancreas] blong hem, hemia i save mekem suga we i stap long blad blong hem i no moa wok gud. ?Yu save mekem wanem blong givhan long yu?

 Tri Samting We Yu Save Mekem Blong Givhan Long Yu

1. Yu jekem blad blong yu, blong luk sipos i gat sam saen we i soemaot se yu save kasem sik ya. Sipos wan man i kasem sik ya prediabetes, bambae i isi nomo blong hem i kasem namba 2 sik blong suga. Prediabetes i min se, level blong suga long blad i kam antap. Tufala sik ya prediabetes mo namba 2 sik blong suga, tufala tugeta i nogud, mo tufala i defren: Man we i kasem sik blong suga i save mekem sam samting blong givhan long hem, be bambae sik ya i no save finis. Be man we i kasem prediabetes, hem i save mekem sam samting blong mekem se level blong suga long blad blong hem i godaon, mo i kam gud bakegen. Nating se i olsem, i no isi blong luksave ol saen blong sik ya. Wan ripot i talem se long Amerika, klosap 1 long evri 3 bigman oli gat sik ya prediabetes, mo 90 pesen long olgeta, oli no luksave se oli kasem sik ya.

Prediabetes i wan nogud sik, be i no wan sik we i save mekem man i harem nogud tumas long bodi blong hem. Sik ya i save mekem man i kasem sam narafala sik bakegen, olsem sik ya dementia, we hem i wan sik long tingting. Sipos yu fatfat tumas mo yu no mekem eksasaes, no sipos i gat sam famle blong yu we oli gat sik blong suga, maet yu tu yu gat sik ya Prediabetes. Taswe, i gud we yu go jekap long hospital.

2. Yu jusum ol gudfala kakae. Sipos yu naf, maet yu save mekem ol samting ya blong givhan long yu: Yu katem kakae blong yu. Yu no dring ol jus we oli swit tumas, mo we oli gat plante gas long hem. Yu save dring wota, ti, no kofe. Yu save kakae bred we oli wokem long sid blong wit, raes mo sam narafala kakae bakegen we oli no gat tumas suga long hem. Yu save kakae fis, bin, ol nat, mo mit we i no gat tumas gris long hem.

3. Yu mekem eksasaes. Sipos yu mekem eksasaes, hemia i save mekem suga long bodi blong yu i godaon, mo bambae yu harem gud long bodi blong yu. I gud yu yusum ol taem we yu spenem blong wajem TV, blong mekem sam eksasaes.

Yumi no save jenisim ol gene * we oli stap long bodi blong yumi, be yumi save jenisim fasin blong laef blong yumi. Taswe, samting we yumi naf blong mekem, bambae i givhan long laef blong yumi.

^ par. 3 Wekap! ya i no talem se man i mas kakae wanem kaen kakae no i mas mekem sam eksasaes blong givhan long hem. Be i stap nomo long wanwan man blong tingbaot samting we bambae hem i jusum from helt blong hem, be fastaem hem i mas go luk wan dokta, bifo we hem i mekem wan desisen.

^ par. 12 Ol smosmol samting insaed long sel, we oli mekem se bodi blong yumi i olsem wanem.