Go long ol haf insaed long hem

Go long lis blong ol haf

 KWESTIN 7

?Olsem Wanem Sipos Narafala i Stap Askem Mi Blong Mekem Seks?

?Olsem Wanem Sipos Narafala i Stap Askem Mi Blong Mekem Seks?

I IMPOTEN BLONG SAVE

Desisen blong yu long saed blong seks, i save afektem laef blong yu long fiuja.

?BAMBAE YU YU MEKEM WANEM?

Yu traem tingbaot stori ya: Heta i frenem Maek blong tu manis nomo, be hem i harem olsem se hem i savegud Maek, plante yia finis. Oltaem tufala i stap teks teks long tufala, mo samtaem tufala i toktok plante aoa long mobaelfon, i olsem se tufala i savegud tufala. Be naoia, Maek i wantem mekem sam moa samting.

Long tufala manis we i pas, Maek mo Heta i stap holholem han mo kiskis smol. Heta i no wantem se tufala i gohed blong mekem olsem. Be hem i fraet se Maek bambae i lego hem. Hem i luk se Maek nomo i stap tritim hem olsem se hem i naes mo i spesel. Mo tu, hem i stap tingting se: ‘Mi mo Maek, mitufala i laeklaekem mitufala tumas . . . ’

Sipos yu yu Heta, ?bambae yu mekem wanem?

!STOP MO TINGTING!

Seks i wan presen we God i givim long ol man mo woman we oli mared nomo. Sipos yu mekem seks we yu no mared, yu stap spolem presen ya. Hemia i olsem we yu tekem wan sas kaliko we wan man i presen long yu, mo yu yusum olsem wan kaliko blong waepem toti

Sipos yu klaem long wan tri mo yu wantem flae olsem wan pijin, bambae yu kasem trabol. Hemia i sem mak sipos yu no folem loa blong klin fasin, bambae yu kasem trabol. Baebol i talem se: ‘Yufala i no mas mekem trabol wetem woman no wetem man.’—1 Tesalonaeka 4:3.

?Bambae yu kasem wanem trabol sipos yu no obei long loa ya? Baebol i talem se: “Taem man i mekem nogud wetem woman, hem i spolem bodi blong hem.” (1 Korin 6:18) ?Tok ya i tru olsem wanem?

 Sam man we oli stadi long fasin ya, oli talem se plante yangfala we oli mekem seks wetem narafala we oli no mared, oli kasem sam trabol olsem:

  • WARI TUMAS. Plante yangfala we oli mekem seks wetem narafala we oli no mared, oli harem nogud bigwan afta we oli mekem fasin ya.

  • NOGAT TRAS. Afta we tufala i mekem seks, tufala i stap gat rong tingting long tufala se, ‘?boe fren no gel fren blong mi ya, i bin mekem seks wetem hu narafala bakegen?’

  • TRABOL LONG TINGTING. Blong talem stret, plante gel oli laekem wan man we i save lukaotgud long olgeta, be i no wan man we i wantem harem gud nomo wetem olgeta. Mo plante boe oli harem se oli no naes, sipos wan gel i talem samting we oli mas mekem.

  • Stamba poen: Sipos yu mekem seks bifo we yu mared, hemia i spolemgud sas presen we yu gat. (Rom 1:24) Yu no mas yusum bodi blong yu olbaot, from we hem i wan samting we i sas tumas.

Yu mas soemaot se yu no “wantem mekem trabol wetem man no woman.” (1 Tesalonaeka 4:3) Wan dei, sipos yu mared, yu save mekem seks wetem man no woman blong yu. Mo bambae yu glad tumas long hem, we yu no wari, yu no rigret, mo bambae i no gat trabol long tingting, olsem we i hapen long man we i mekem seks bifo we i mared.—Ol Proveb 7:22, 23; 1 Korin 7:3.

 ?WANEM TINGTING BLONG YU?

  • Sipos wan man i talem se i lavem yu tru, ?yu ting se bambae hem i save spolem bodi blong yu mo filing blong yu?

  • Sipos wan man i talem se, hem i rili kea long yu, ?yu ting se bambae hem i wantem spolem fasin blong yu blong fren gud wetem God?—Hibrus 13:4.