Go long ol haf insaed long hem

Go long lis blong ol haf

 A4

Nem Blong God Long Hibru Haf Blong Baebol

Nem blong God long olfala lanwis Hibru we ol man Isrel oli yusum bifo we oli go kalabus long Babilon

Nem blong God long lanwis Hibru we ol man Jiu oli yusum afta we oli kamaot long Babilon

Nem blong God long Hibru, hemia fofala alfabet ya יהוה. Nem ya i stap klosap 7,000 taem long Hibru Haf Blong Baebol. Long Baebol ya, ol fofala alfabet ya we oli kolem se Tetragramaton, oli tanem i kam “Jehova.” Nem ya i stap plante moa taem long Baebol, i bitim ol narafala nem. Ol man we tabu spirit i pulum olgeta blong raetem Baebol, oli yusum plante taetel blong tokbaot God, olsem “God We i Gat Olgeta Paoa,” “Hae God,” mo “Masta.” Be oli yusum Tetragramaton nomo blong talem prapa nem blong God.

Jehova God nao i lidim ol man blong oli raetem nem blong hem long Baebol. Eksampol, hem i pulum profet Joel blong raetem se: “Olgeta man we oli singaot long nem blong Jehova, bambae oli sef.” (Joel 2:32) Mo tu, hem i pulum wan man blong raetem Ol Sam se: “I gud olgeta man oli save se yu, we nem blong yu Jehova, yu nomo yu Hae God long fulwol.” (Ol Sam 83:18) Nem blong God i stap samwe 700 taem long buk blong Ol Sam nomo, hemia wan buk we ol man blong God oli singim mo ripitim plante taem. Taswe, ?from wanem nem blong God i no stap long plante Baebol? ?From wanem Baebol ya i yusum nem ya “Jehova”? ?Mo nem ya Jehova i minim wanem?

Wan Ded Si Skrol we i blong ol yia 1 kasem 50 K.T., we wan pis blong Ol Sam i stap long hem. Oli raetem long lanwis Hibru we ol man Jiu oli yusum afta we oli aot long Babilon. Be Tetragramaton long olfala lanwis Hibru, i stap plante taem long hem

?From wanem nem blong God i no stap long plante Baebol? I gat plante risen. Sam man oli talem se God Ya We i Gat Olgeta Paoa i no nidim wan spesel nem blong makemaot hem. Sam narafala oli folem kastom blong ol man Jiu, hemia blong no singaot long nem blong God, from we maet oli fraet blong mekem nem ya i no moa tabu. Sam narafala bakegen oli talem se i no gat man i save stret olsem wanem blong talem nem ya. Taswe oli ting se i moa gud yumi yusum taetel olsem “Masta” o “God.” Be tok blong ol man ya i no hevi. ?From wanem?

  • Yumi traem tingbaot tok ya se God Ya We i Gat Olgeta Paoa i no nidim wan spesel nem. Ol man we oli talem olsem, oli no  wantem save long ol olfala hanraet blong Baebol we oli gat nem blong God long olgeta. Sam long ol hanraet ya, oli raetem bifo long taem blong Kraes. Olsem we yumi tokbaot finis, God i lidim ol man blong oli raetem nem blong hem samwe 7,000 taem long Baebol. I klia nomo se hem i wantem we yumi save nem blong hem mo yumi yusum.

  • Ol transleta we oli tekemaot nem blong God from we oli folem kastom blong ol man Jiu, oli fogetem wan bigfala poen. Poen ya se nating we sam skraeb we oli man Jiu, oli fraet blong talem nem ya, be taem oli raetemdaon kopi blong ol olfala hanraet blong Baebol, oli putum nem ya insaed. Nem ya i stap plante taem long ol olfala hanraet we oli faenem long ples ya Kumran, klosap long Ded Si. Sam transleta blong Baebol oli raetem “MASTA” long bigfala leta long ples blong nem blong God. Hemia i givim tingting finis se nem ya i stap long ol faswan hanraet. Oli save se nem ya i stap plante taosen taem long ol hanraet ya. Taswe, ?from wanem oli ting se oli gat raet blong tekemaot nem blong God long Baebol, mo putum wan taetel long ples blong hem? ?Hu i talem long olgeta blong oli mekem olsem? Olgeta nomo oli save.

  • Olgeta we oli talem se yumi no mas yusum nem blong God from we i no gat man i save stret olsem wanem blong talem nem ya, oli no fraet blong yusum nem ya Jisas. Be ol disaepol blong Jisas long taem blong ol fas Kristin oli no talem nem ya long sem fasin olsem we bighaf blong ol Kristin oli stap talem tede. I luk olsem se ol fas Kristin we oli man Jiu, oli talem nem ya se Ye·shuʹa‛. Mo taetel ya Kraes hem i Ma·shiʹach, o “Mesaea.” Ol Kristin we oli toktok lanwis Grik oli singaot hem se I·e·sousʹ Khri·stosʹ, mo olgeta we oli toktok Latin oli talem Ieʹsus Chriʹstus. Tabu spirit i pulum ol man blong oli transletem nem ya i go long lanwis Grik mo putum long Baebol. Hemia i soemaot se ol fas Kristin oli talem nem ya folem fasin we i stret long lanwis we ol man long taem blong olgeta oli stap toktok long hem. Long sem fasin, Komiti Blong Niu Wol Baebol Translesen i ting se i stret blong yusum nem ya “Jehova,” nating se i no sem mak olsem we ol man Isrel bifo oli talem long lanwis Hibru.

?From wanem Niu Wol Translesen i yusum nem ya “Jehova”? Long Inglis, ol fofala alfabet blong Tetragramaton (יהוה) oli minim YHWH. Taem ol man bifo oli raetem lanwis Hibru, oli no putum ol vowel ya: a, e, i, o, u, long ol wod. Taem oli ridim, oli save weples oli mas putum a, e, i, o, u, from we oli toktok lanwis ya evri dei.

Samwe long wan taosen yia afta we Hibru Haf Blong Baebol i finis,  ol man Jiu we oli man blong stadi, oli mekemap ol mak, o ol saen, blong soemaot wanem vowel we man i mas yusum taem i ridim ol toktok long lanwis Hibru. Be bifo long taem ya, plante man Jiu oli gat tingting ya finis se i no stret blong talem nem blong God long bigfala voes, ale oli yusum ol narafala tok long ples blong hem. Long fasin ya, taem oli raetem kopi blong Tetragramaton (יהוה), i luk olsem se oli jusum ol vowel blong ol narafala tok ya, nao oli putum insaed long nem blong God. Taswe, ol hanraet olsem oli no givhan long yumi blong yumi save stret rod blong talem nem blong God long Hibru. Samfala oli ting se nem ya i “Yahweh,” mo sam narafala oli talem i defren bakegen. Long wan Ded Si Skrol, i gat wan haf blong Levitikas long lanwis Grik, mo i gat nem ya Iao long hem we i nem blong God. Sam man bifo we oli man blong raetem buk long lanwis Grik, oli talem nem ya se Iae, no I·a·beʹ, no I·a·ou·eʹ. Be yumi no save stret olsem wanem ol man blong God bifo oli talem nem ya fastaem long lanwis Hibru. (Jenesis 13:4; Eksodas 3:15) Wanem samting we yumi save gud, hemia se oltaem God i yusum nem blong hem taem hem i toktok wetem ol man blong hem. Yumi save tu se ol man blong hem oli singaot hem long nem ya, mo oli no fraet blong yusum nem ya taem oli toktok long ol narafala.—Eksodas 6:2; 1 King 8:23; Ol Sam 99:9.

Ale, ?from wanem Baebol ya i yusum “Jehova”? From we longtaem finis i kam, nem ya “Jehovah” i stap long Inglis.

Nem blong God long Jenesis 15:2, long Pentatuk (Jenesis kasem Dutronome) we William Tyndale i transletem long yia 1530

Faswan taem we nem blong God i kamaot long wan Inglis Baebol, hemia long yia 1530, taem William Tyndale i transletem Pentatuk (Jenesis kasem Dutronome). Hem i yusum nem ya “Iehouah.” Taem ol yia oli stap pas, Inglis i stap jenis, ale speling blong nem blong God tu i jenis. Eksampol, long yia 1612, Henry Ainsworth i raetem nem blong God se “Iehovah,” long buk blong Ol Sam we hem i transletem. Mo long yia 1639, taem oli mekem rivisen blong  buk blong Ol Sam, mo oli printim wetem Pentatuk (Jenesis kasem Dutronome), oli raetem nem ya se “Jehovah.” Long yia 1901, ol transleta blong Baebol ya American Standard Version, oli raetem “Jehovah” long evri ples we nem ya i stap long Hibru hanraet.

Long yia 1911, wan man we i stadi dip long ol tok blong Baebol, nem blong hem Joseph Bryant Rotherham, i raetem buk ya Studies in the Psalms. Hem i talem se hem i no yusum “Yahweh,” be hem i yusum “Jehovah” from we “plante man we oli ridim Baebol oli save nem ya, mo oli agri se hemia nem blong God.” Long yia 1930, man ya A. F. Kirkpatrick, we hem tu i stadi dip long ol tok blong Baebol, i talem sem samting, i se: “Plante man tede we oli save gud long grama, oli stap talem se i moa stret blong talem nem ya se Yahveh no Yahaveh. Be nem ya JEHOVAH i stap longtaem finis long Inglis. Fasin blong talem nem ya i no impoten tumas. Samting we i moa impoten, se yumi mas luksave we hem i wan Prapa Nem, i no wan taetel nomo olsem ‘Masta.’”

Tetragramaton, YHWH: “Hem i Mekem i Kam”

Veb ya HWH: “mekem i kam”

?Nem ya Jehova i minim wanem? Nem ya i kamaot long wan Hibru tok we i min se “mekem i kam.” Sam man we oli stadi long lanwis Hibru, oli talem se tok ya i blong soemaot aksen we man i mekem. Taswe Komiti Blong Niu Wol Baebol Translesen i kasemsave se mining blong nem blong God, hemia se “Hem i Mekem i Kam.” Ol man blong stadi oli talem ol defdefren tingting long mining blong nem ya, so i nogud yumi raorao from. Be mining ya “Hem i Mekem i Kam,” i stret gud long Jehova from we hem i God We i Wokem olgeta samting, mo i God we i Mekem stamba tingting blong hem i kamtru. Hem i mekem heven mo wol wetem ol man mo enjel. Be i no hemia nomo. Nomata wanem samting i hapen long wol, hem i stap gohed nomo blong mekem wil blong hem mo stamba tingting blong hem i kamtru.

Taswe mining blong nem ya i no hemia nomo we i stap long Eksodas 3:14, we i se: “Bambae Mi Kam Samting We Mi Jusum,” o “Bambae Mi Mi Soemaot Mi Olsem We Mi Wantem Soemaot Mi.” Blong talem stret, ol tok ya oli no talemaot ful mining blong nem blong God. Oli soemaot nomo wan fasin blong God, se hem i save kam olsem samting we hem i wantem, blong mekem stamba tingting blong hem i kamtru long taem we hem i wantem. Be nem ya Jehova i minim tu ol samting we hem i mekem oli hapen long heven mo long wol, blong stamba tingting blong hem i kamtru.