Go long ol haf insaed long hem

Go long lis blong ol haf

 A5

Nem Blong God Long Kristin Grik Haf Blong Baebol

Ol man we oli stadi dip long Baebol, oli luksave se nem blong God, we Tetragramaton (יהוה) i representem, i stap klosap 7,000 taem long faswan hanraet blong Hibru Haf Blong Baebol. Be plante oli talem se nem ya i no stap long faswan hanraet blong Kristin Grik Haf Blong Baebol. From samting ya, bighaf blong ol man we oli transletem ol Inglis Baebol blong tede, oli no yusum nem ya Jehova long haf ya blong Baebol we plante man oli kolem se Niutesteman. Taem oli transletem ol vas ya tu we oli kamaot long Hibru Haf Blong Baebol, we Tetragramaton i stap long hem, bighaf blong ol transleta oli no yusum nem blong God, be oli jenisim i kam “Masta.”

Olgeta we oli transletem Baebol Long Niu Wol Translesen, oli no mekem olsem. Long Kristin Grik Haf Blong Baebol, nem ya Jehova i stap 237 taem. I gat tu impoten samting we i givhan long olgeta blong oli mekem desisen ya: (1) Ol hanraet blong Baebol long lanwis Grik we yumi gat tede, oli no ol faswan hanraet. Long ol taosen kopi blong hanraet we oli stap tede, bighaf blong olgeta oli mekem bitim 200 yia afta long ol faswan hanraet. (2) Long ol kopi ya, oli tekemaot Tetragramaton mo oli putum Grik tok ya Kyʹri·os we i minim “Masta,” long ples blong hem. Sipos no, oli mekem kopi blong ol hanraet we i no moa gat nem blong God long olgeta.

Komiti Blong Niu Wol Baebol Translesen i faenem klia pruf se Tetragramaton i stap long ol faswan hanraet blong Baebol long lanwis Grik. Hemia ol pruf ya:

  • Ol man long taem blong Jisas mo ol aposol oli yusum ol kopi blong Hibru Haf Blong Baebol we i gat Tetragramaton long olgeta. Long taem bifo, plante man oli ting se i olsem, be oli no gat pruf. Be naoia, klosap long ples ya Kumran, oli faenem ol kopi blong Hibru Haf Blong Baebol we oli blong ol yia 1 kasem 100 K.T.

  • Long taem blong Jisas mo ol aposol, Tetragramaton i stap tu long ol translesen blong Hibru Haf Blong Baebol long lanwis Grik. Blong plante handred yia, ol man blong stadi oli ting se Tetragramaton i no stap long ol hanraet blong Grik Septuagin, hemia Hibru Haf Blong Baebol we oli transletem i go long lanwis Grik. Be long medel blong ol yia 1900, ol man we oli stadi dip long Baebol, oli harem nius se oli faenem sam pis blong hanraet blong Grik Septuagin we oli olfala we oli olfala,  mo we ol man long taem blong Jisas oli bin yusum. Nem blong God long lanwis Hibru i stap long ol olfala hanraet ya. Yes, long taem blong Jisas, nem blong God i stap long ol kopi blong ol Tok Blong Baebol long lanwis Grik. Be long ol yia 300 K.T., long ol impoten hanraet blong Grik Septuagin, olsem Kodeks Vatikanus mo Kodeks Sinaitikus, i no moa gat nem blong God long ol buk blong Jenesis go kasem Malakae (long ol ples we ol olfala hanraet blong fastaem i bin gat). Ale, yumi no sapraes se stat long taem ya i kam, i no moa gat nem blong God long Grik Haf Blong Baebol o Niutesteman olsem we ol man oli stap kolem.

    Jisas i talem klia nomo, se: “Mi mi kam long nem blong Papa blong mi.” Mo hem i talem se hem i stap wok long “nem blong Papa” blong hem.

  • Plante vas long Kristin Grik Haf Blong Baebol, oli soemaot se Jisas i tokbaot nem blong God plante taem, mo i mekem ol narafala oli save nem ya. (Jon 17:6, 11, 12, 26) Jisas i talem klia nomo, se: “Mi mi kam long nem blong Papa blong mi.” Mo hem i talem se hem i stap wok long “nem blong Papa” blong hem.—Jon 5:43; 10:25.

  • Tabu spirit i pulum ol man blong oli raetem Kristin Grik Haf Blong Baebol, sem mak olsem we i pulum ol man blong oli raetem Hibru Haf Blong Baebol. Taswe, i no stret we nem ya Jehova i no stap long Kristin Grik Haf Blong Baebol. Samwe long yia 50 K.T., disaepol Jemes i talem long ol elda long Jerusalem se: “Simion i talemaot gud finis olsem wanem God i lukluk i go long ol man blong ol nesen, blong hem i tekemaot sam long olgeta blong oli karem nem blong hem.” (Ol Wok 15:14) Jemes i no save talem olsem sipos ol man long taem blong hem oli no save nem blong God mo oli no stap yusum.

  • Sot nem blong God i stap long plante ples long Kristin Grik Haf Blong Baebol. Long Revelesen 19:1, 3, 4, 6, nem blong God i stap long tok ya “Halelujah.” Tok ya i kamaot long wan Hibru tok we prapa mining blong hem se “Presem Jah.” “Jah” i sot nem blong Jehova. I gat plante nem long Kristin Grik Haf Blong Baebol we oli kamaot long nem blong God. Olsem nao, sam buk oli eksplenem mining blong nem blong Jisas se, “Jehova i Sevem Man.”

  • Ol olfala buk blong ol man Jiu oli soemaot se ol Kristin man Jiu, oli yusum nem blong God long ol buk blong olgeta. Wan long ol buk ya, hemia Tosefta. Buk ya i gat ol loa long hem we  oli pasem long ol narafala tru long toktok nomo, mo oli finisim blong raetem buk ya samwe long yia 300 K.T. Buk ya i tokbaot ol hanraet blong ol Kristin we ol man oli bonem long Sabat, i se: “Oli bonem ol buk blong ol Gospel mo ol buk blong ol minim [maet hemia ol Kristin man Jiu]. Oli letem ol buk ya oli bon long faea, wetem ol buk we oli tokbaot Nem Blong God.” Sem buk ya i talem toktok blong wan man Galili, hemia Rabae Yosé, we i laef long stat blong yia 100 K.T. Rabae ya i talem se long ol dei blong wik, “ol man oli katemaot ol haf blong ol buk ya [ol hanraet blong ol Kristin] we oli tokbaot Nem Blong God, mo oli putumgud olgeta. Ol narafala haf oli bonem.”

  •   Sam man we oli stadi dip long Baebol oli luksave se taem ol man oli raetem Kristin Grik Haf Blong Baebol, oli yusum sam vas blong Hibru Haf Blong Baebol we nem blong God i stap long olgeta. Long buk ya The Anchor Bible Dictionary, i gat wan haf we nem blong hem “Tetragramaton Long Niutesteman.” Haf ya i talem se: “I gat pruf se Tetragramaton, wetem Nem Blong God, Yahweh, oli stap long olgeta faswan hanraet blong Niutesteman o long sam long olgeta, hemia long ol vas we oli raetem bakegen tok blong Oltesteman long olgeta.” George Howard we i wan man blong stadi, i talem se: “From we ol man oli stap raetem Tetragram yet long ol kopi blong Baebol long lanwis Grik [hemia Septuagin] we hemia Ol Tok  Blong Baebol blong faswan jos, i stret blong bilivim se ol man we oli raetem Niutesteman oli yusum Tetragram ya long Ol Tok Blong Baebol taem oli yusum sam vas we i kamaot long Baebol ya [Septuagin].”

  • Longtaem finis i kam, ol transleta blong Baebol oli yusum nem blong God long Kristin Grik Haf Blong Baebol. Sam long ol transleta ya oli mekem olsem longtaem bifo we New World Translation i kamaot. Hemia sam long ol transleta ya wetem buk we oli transletem: A Literal Translation of the New Testament . . . From the Text of the Vatican Manuscript, we Herman Heinfetter i tanem (1863), The Emphatic Diaglott, we Benjamin Wilson i tanem (1864), The Epistles of Paul in Modern English, we George Barker Stevens i tanem (1898), St. Paul’s Epistle to the Romans, we W. G. Rutherford i tanem (1900), mo The New Testament Letters, we Bisop blong London J.W.C. Wand, i tanem (1946). Mo tu, wan Baebol long lanwis Spanis we Pablo Besson i transletem long stat blong ol yia 1900, i yusum “Jehová” long Luk 2:15 mo Jud 14, mo i gat klosap 100 futnot we oli yusum nem ya long Baebol ya. Mo longtaem bifo long ol buk ya, stat long yia 1500 i go, plante Kristin Grik Haf Blong Baebol long lanwis Hibru, oli yusum Tetragramaton long plante vas. Mo i gat 11 defren Baebol long lanwis blong Jemani, we oli yusum “Jehovah” (o “Yahweh”)  long Kristin Grik Haf Blong Baebol. Long fo narafala Baebol long lanwis ya, oli putum “Masta,” mo klosap long hem oli raetem nem blong God long braket. Bitim 70 defren Baebol bakegen long lanwis Jemani, oli gat nem blong God long ol futnot, mo long ples blong ol komen.

    Nem blong God long Ol Wok 2:34 long Baebol ya The Emphatic Diaglott, we Benjamin Wilson i tanem (1864)

  • Plante Baebol long bitim wan handred lanwis, oli gat nem blong God long Kristin Grik Haf Blong Baebol. Plante man Afrika, mo ol stret man Amerika, Esia, Yurop, mo ol aelan long Pasifik, oli yusum nem blong God long prapa lanwis blong olgeta. (Yu luk lis long  pej 2126 mo 2127.) Ol transleta blong ol Baebol ya oli mekem desisen blong yusum nem blong God from ol risen we yumi tokbaot finis. Sam translesen blong Kristin Grik Haf Blong Baebol, oli kamaot i no longtaem i pas, olsem Baebol blong Rotuma (1999) we i yusum “Jihova” 51 taem long 48 vas. Mo i gat Baebol ya Batak (Toba) blong Indonesia (1989), we i yusum “Jahowa” 110 taem.

    Nem blong God long Mak 12:29, 30, long wan Baebol long lanwis Hawai

I tru nomo se ol transleta blong Baebol oli mas putumbak nem blong God Jehova long Kristin Grik Haf Blong Baebol. Mo hemia nao samting we ol transleta blong Niu Wol Translesen oli mekem. Olgeta oli gat bigfala respek long nem blong God, mo oli fraet blong tekemaot eni samting we i stap fastaem long faswan hanraet blong Baebol.—Revelesen 22:18, 19.